Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - Juhász Éva: Egy görög-katolikus cigány egyházközség létrejötte

A mindennapok és az ünnepek vallásossága minden ilyen karizmatikus összejövetel csökkenteni és a figyelmet egy kicsit a Szentlélek felé fordítani. Amíg a cigányság nem volt rendszeres templom látogató Isten és Jézus helyett Mária állt hitéletük középpontjába. A karizmatikus kultusz csökkenti Mária imádatukat, vallásos buzgóságot ad nekik. Az összejövetel Gégény Béla a Caritas igazgatója, teológus és Lázár István napkori római katolikus plébános közreműködésével zajlott le. Az összejövetelre meghívták a hodászi cigány görög katolikus közösséget is. A találkozón a Szentlélek kiteljesedéséről beszélgettek és karizmatikus énekeket tanultak.Lelkészük nem utasítja el a mozgalmat, de nem is tartozik hozzá, az összejöveteleiken azonban jelen van. Ezzel szemben a püspök ellenzője a karizmatikus mozgalmaknak. A cigánysággal Kántor Jánosiban is jó kapcsolatot tart fenn a magyarság, főképpen mióta vallásosak, de a pünkösdisták közösségét nem jó szívvel nézik. Nagyon örülnek annak a ténynek, hogy templomot építettek maguknak hitük gyakorlására, amelyet anyanyelvükön tesznek. S inkább mennek a templomba, mint kocsmázni és lopni. Annyi bizonyos, hogy a cigányságnak ezen csoportjával sok minden kivitelezhető csak megfelelő módszerek szükségesek hozzá: szeretet, megbecsülés, emberként tisztelni őket és adni kell nekik is olyan feladatokat, pozíciókat, amely a felelősség érzetüket erősíti, próbára teszi. Ha egy közösségben úgy vannak jelen, hogy annak aktív tagjai is, jobban érzik magukat és erősebben kötődnek hozzá. Ellenkező esetben könnyebben befolyásolhatók egy más irányba, adott esetben a pünkösdisták közösségébe. A cigány templom megépítése, vallási életük a hodászi esethez hasonlóan mindennapjaikat is megváltoztatta. Büszkék önmagukra, hiszen jó példával szolgálnak gyermekeiknek, akik ezt a neveltetést, életmódot, hitet szeretnék majd tovább adni utódaiknak. Az egyházba való beilleszkedésükkel vált teljessé az a folyamat, amelyet az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején az állam elkezdett a telepek, a putrik felszámolásával, a komfortosabb életkörülmények megteremtésével. Az egyházi integrálódás pedig segített a társadalmi integrálódásban. Jegyzetek 1. Részlet Moro Raj jertyiszár! Egy görög katolikus cigánykö zösség vallási élete c. munkámból, Debrecen-Szekszárd, 2000. 2. Wlisloczki Henrik: Vom wandernden Zigeunervolke. Bilder aus dem Leben der Siebenbürger Zigeuener. (A vándorcigányságról. Képek az erdélyi cigány életből.) Hamburg 1890. 3. Mészáros György: Hagyomány, szokás, kultúra. In.: Napjaink 1985/11. 31-35. 4. Mészáros György: A magyarországi szinto cigányok. Budapest 1980. 26. 285