Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - †Molnár Ambrus: Egyházi és vallásos élet, „diktálás”, „énelők” Nagydobronyban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága A másik, éneklőben használt énekszöveg a következő: Az Úrnak mennyben van széki, hol ott udvarolnak őnéki. Tízezerszer, százezrek mind angyalok, mind emberek ott a Szerafin angyalok mint legserényebb szóhallók. Kit két szárnnyal orcájuk fedve két lábaikat alá szedve fent repülnek a kettővel, azt kiáltják nagy erővel: Szent, szent, szent a Seregeknek Ura, Ura az Egeknek. Angyalok az Urat áldjátok, ti is mind, kik szentéi vagytok. Menjünk szent hegyére jertek, én is elmegyek veletek. Áldjuk megtartó Urunkat, azért formált mindnyájunkat. Amint a fentebbi idézetekből is kitűnik, a nagydobronyiak maguk is írtak énekszövegeket, melyeket azután kisebb-nagyobb közösségekben, éneklőkben, de a templomi gyülekezetben is énekeltek. Az 1950-es években bizonyos Teleki Mariska (a Dobronnyal szomszédos Tiszaágtelken élő parasztasszony) is ilyen énekszerző volt. Dobronyban sokan ismerik és éneklik ma is az általa szerzett énekeket. Az Úrvacsora vételére írt éneket a dobronyiak ma is éneklik: Az Isten Országa immár elközelgett, a Mennyei Király szívetekbe bement. Aki kinyitotta szívének ajtaját, annak szerelmese a Mennyei Király. A Mennyei Király vacsorát rendezett, a vacsora készen, nincs elég vendége. Még egyszer leszólok e hitetlen néphez, kézfogva vezetem mennyei kenyérhez. _ 234