Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

A mindennapok és az ünnepek vallásossága - †Molnár Ambrus: Egyházi és vallásos élet, „diktálás”, „énelők” Nagydobronyban

A mindennapok és az ünnepek vallásossága t Molnár Ambrus Egyház és vallásos élet, „diktálás", „éneklők" Nagydobronyban Az egyház rövid története Az ungvári járás, de talán az egész Kárpátalja legnagyobb magyar faluja Nagydobrony (ukránul: Velika Dobrony). Egy 1982-ben készült felmérés szerint 1285 házában 5500-an élnek, túlnyomórészt magyarok. „Laknak még itt cigányok is - 320, oroszok, és ukránok együttvéve 250-en.'" Ez az a kárpátaljai község, amelyről az 1970-es években Amerikában (Clivlandi Magyar Újság 1978. évi januári száma) azt híresztelték, hogy Lidice és Oradur sorsára jutott, mert 1946-ban az aratás és cséplés idején a szovjet hatalom 5200 színmagyar lakosát kiirtotta, a falu helyét felszántatta és ma a neve a térképeken sem található.

2 Mint majd ebből a tanulmányból is kitűnik, természetesen ez a híresztelés alaptalan volt, bár Nagydobrony lakosságát is megtizedelte a „málenki robot"-ra való elhurcolás, de népe ma is él és még részben őrzi is ősei szép hagyományait. „Nagydobrony most is területünk sajátos arculatú, eredeti vonásokban gazdag, népviseletben, nyelvjárásban, népi szokásaiban a környező falvaktól elütő, magyarok lakta községe" - állapította meg egy 1987-ben keletkezett szociológiai felmérés.

3 Dobrony népe a 16. század közepén megismerte a reformációt. Első olyan prédikátora, aki a kálvini reformáció szellemében tanította híveit Stephanus Somoghy paptor Ecclesiae in Nagi Dobroniensis, azaz Somogyi István a nagydobronyi eklézsia pásztora volt. Ekkoriban, Pintye Péter főbíró bíróságában 27 terménnyel adózó jobbágycsalád és 20 pénzzel adót fizető zsellércsalád lakott itt. Bizonyára ez a 45 család alkotta az egész gyülekezetet. Ha hozzáadjuk a 45 családhoz az adózás alól felmentetteket, akikre általában 10% -ot számítunk, a község lakossága és a gyülekezet legfeljebb 50 családból állt. így - az ebben az időszakban elfogadott 5-ös családszámmal - 250 lélekre tehető. A község, illetve a gyülekezet lélekszáma a század végéig nagyjából ugyanannyi maradt. A mellette lévő két kisebb gyülekezet Csomonya és Kisdobrony mint filiálisok Nagydobronyhoz tartoztak. 1577-ben a fentebb nevezett prédikátor a nagydo217