Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)
Imádságok, szakrális szövegek - Medgyesy-Schmilki Norbert: Bevezetés a csíksomlyói passiójátékok forrásaiba
Imádságok, szakrális szövegek Nem kizárt, hogy a jezsuita Nicolaus Avancinus (1612-1686) „Meditationes de vita et doctrina Jesu Christi ex IV. Evangelistis" 147 című prédikációgyűjteményét is használták forrásként a misztériumdrámák írói. Hevenesi Gábornak (1656-1715) a nagyböjt minden napjára szóló elmélkedésgyújteménye („Quadragesima sancta, sive quotidianae per singulos dies quadragesimae de Christi passione considerationes") a tulajdonos-bejegyzés szerint - „Congr. B.V.M. Czik 1753" - a színjátszást kezében tartó Mária Társulat tulajdonában volt. 14 * Itt csak gyanítani lehet, hogy forrásként használták. A csíksomlyói nyomda kiadványai Erdély első - és 1719-ig egyetlen - katolikus nyomdáját Kájoni János alapította 1675-ben. 1+y A legkézenfekvőbbnek látszott, hogy a kolostor nyomdájának kiadványait forgatták a drámaíró tanárok. Sajnos sok nyomtatvány elveszett a történelem viharaiban, melyeket Glósz Miksa feljegyzett. 150 Az „Evangeliamok és Epistolák" (1747), a vasárnapok és nagyobb ünnepek perikópáit és legismertebb énekeit tartalmazza. A „Jézus Krisztus keresztének uttyja, 14 térdeplesekre osztatott ... 1738. esztendőben Erdélyben felállíttatott" füzet a hagyományos 14 stációs ferences keresztutat tartalmazza. Tehát ez sem volt forrás. Az „Aitatos keresztény, avagy aitatos keresztény embernek reggeli és estvéli gyakorlásai" (1753) mise- és gyónás imádságokat, a bűnös keserves sírását, és a bűnbánati zsoltárokat imádkoztatja. A „Buzgó énekek Jézus, Mária és Szent Annához" sajnos elveszett. „A csík-somlyói híres pünkösdi búcsúra 1567-dik évtől fogva egybegyűlni szokott ájtatos népnek köszöntő éneke, a boldogságos Szűz Máriának képéhez Csíksomlyón" kiadványtól sokat vártam, de sajnos ez sem került a kezembe. A „Csodálatos anya vagyis a boldogságos Szűz Máriának ősrégi kegyelemszobra, mely Csík-Somlyón... tiszteltetik", szintén elveszett. A „Nemes Székelyföldön Csík-Somlyón ... Szűz Mária előtti új ének" (1756) szintén nem kerülhetett a kezembe. Szent Bonaventurától a „Speculum Disciplinae ad novitios" művét nyomtatták ki (1732), mely a novíciusoknak szólt. A „Rövid és fontos discursus" (1757) Szabó Mihály teológiai műve a Szentháromságról. „Officium az-az asszonyunk Szűz Mária solosmája... ezekhez adatván ... reggeli és estvéli imádságok" (1755) a Szűz Mária zsolozsmát magyar nyelven, a halotti zsolozsmát, szentmise imádságokat tartalmaz. Tehát a csíksomlyói nyomda meglévő kiadványai között nincsen olyan mű, amelyet a színjátékok írói bármelyik jelenetnél is felhasználhattak volna. 200
