Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Imádságok, szakrális szövegek - Medgyesy-Schmilki Norbert: Bevezetés a csíksomlyói passiójátékok forrásaiba

Imádságok, szakrális szövegek A Sidoknál Fö Papoknál Ah mely gonoszt cselekedtem.'"" Mivel az 1729-es drámát 15 évvel a Bocskor-kódex keletkezése el_tt adták elő, elképzelhető, hogy a dráma hatott Bocskor János költészetére. Nem kizárt, hogy Bocskor is részt vett a nagypénteki csíksomlyói előadásokon. A többi énekeskönyvben nincsen Péter-siralom, és a passiójátékok között sem fordul elő ezen a helyen szó szerinti egyezés. Szabó Ágoston darabjában (1768, Actus III, Scena 2.) szerepel Péter tagadása, de siralom nem. Péter siralma idején a katonák Jézust Pilátus elé vitték. Említi Petri,"

4 Kájoninál Pilátus szavaiból az arma Christi - motívum hallható.

81 Pilátus vívódása teljes egészében bibliai alapokon áll (Jn 18, 35-38). A főpapok és a nép az eddig elhangzott vádak mellett legfőképp azt hangsúlyozzák, Jézus megtiltotta, hogy adót fizessenek a császárnak. Szó szerinti átvétel csak az 1743-Ьап

8Л és az 1768-ban (Actus III, Scena 4.) bemutatott misztériumjátékok között Primus Testis szavaiban van. Pilátus feleségének figyelmeztetését (Mt 27, 19) három drámában lelhetjük fel: 1759-ben (Actus II, Scena 4.), 1763-ban (Scena 7.) és 1765-ben (Actus III, Scena 8.). Az 1765-ös szövegből apokrif elem derül ki: Pilátusné kétszer felébredt az éjjel. A „Makula nélkül való tükör" sem tud róla.

87 Szó szerinti egyezés, tehát egymástól való kölcsönzés a szövegek közt nincs. Pilátus Heródeshez küldte Jézust (Lk 23,6-12). Csíksomlyón négy drámában szerepelt: 1729-ben (Scena 14.), 1759-ben 1763-ban (Scena 8.) és 1765ben (Actus III, Scena 7.). Jézust a már megszokott vádakkal illetik, Heródes csodát vár tőle, de ez nem következik be. Szó szerinti egyezés csak 1729-es és 1759-es szöveg között van Decurio szavaiban.

88 Az 1765-ös drámában Longinus vezeti a megkötözött Jézust. Nikodémus evangéliuma írja róla, hogy ő volt, aki lándzsával átdöfte a kereszten Jézus oldalát. A Debreceni Kódex írja meg a legendáját, miszerint Jézus vércseppje a szemébe cseppent, felnyílt a szeme, megtért és a keresztény hit térítője lett.

8V A passiójátékok kiválóan szemléltetik nemcsak Jézusnak, hanem Máriának, Péternek és Júdásnak a tragédiáját is. Júdás szintén rádöbbent árulására, viszszavitte a főpapoknak a pénzt, és felakasztotta magát (Mt 27, 3-10). Júdás-siralom olvasható a Kájoni Cantionaléban, de ez csak az 1767. évi szövegnek a forrása.

40 Az 1723-as passiójátékban - a többi drámától eltérően nem a Daemon, hanem Mária vonja felelősségre az áruló apostolt. Azt mondta a kesergő édesanya, hogy inkább 300 ezüstöt adott volna Júdásnak, csak ne árulta volna el a fiát. Júdás elhatározza, hogy felakasztja magát. Döntését a Diabolus támogatja.

91 Az 1729-es (Scena 10.), az 1736-os (Scena 11.), 1748-as (Scena 10.) önálló szövegeknek tűnnek. Nincs közöttük átvétel. Az 175l-es és az 1768-as (Actus III, Scena 3.) jelenetek is önálló művek, csak két sorban 190