Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Imádságok, szakrális szövegek - Medgyesy-Schmilki Norbert: Bevezetés a csíksomlyói passiójátékok forrásaiba

Imádságok, szakrális szövegek amely Petri András énekeskönyvében (1630-3l),

56 a Mihál Farkas-kódexben (1677-87),

57 a Pálffi Márton-énekeskönyvben (1694),

SH Kájoni Cantionaléjában szerepel.''' Biblikus és a devociós Mária-jelenetekkel tarkított ének. A másik egy színjátékra utaló ének a Kájoni Cantionaleból „Passió De Vita Christi" címmel."" Ebben Mária nem szerepel, viszont Péter- és Júdássiralom annál több van. Az első ének narrátor-szerűén mondja el Júdás árulását, Kájoni éneke pedigjúdás és Caiphas párbeszédében. Szó szerinti egyezés nincs a drámákkal, és az ördögök sem szerepelnek. Az 1723-ban

61 és 1727-ben

62 bemutatott passiójátékokban sem szerepel az a jelenet, hogy Júdást megkísértik az ördögök. Hűen a bibliai szöveghez a Caiphas előtti jelenetet olvashatjuk. A Daemonok csábítása az 175l-es/'

3 1759-es,"

4 1763-as,

65 1765-ös,

66 és az 1768-as"

7 passiójátékokban fordul elő. Szó szerinti egyezés egyik dráma között sincs. Az árulást ugyanezen drámák úgy mutatják be, hogy Júdás a főpap háza körül sétál, behívják és megkapja a 30 ezüstöt és a katonákat, akikkel Jézus ellen indul. Ebben a jelenetben szó szerinti egyezés csak az 1759-es és 1767es drámák közt van, Caiphas szavaiban."" 1759-ben véget ér Caiphas beszéde, 1767-ben még két versszak erejéig folytatódik. Az árulás után a misztériumok az Olajfák-hegyén, a Getszemáni-kertben történt vérrel verejtékezéssel és Jézus elfogásával folytatódnak (Lk 22, 4248). A jelenet szerepel az énekeskönyvekben, az 1723-as (Statio 9), az 1727es (Scena ultima), az 1736-os (Scena 6), az 1748-as (Scena 8), az 1751-es (Actus II, Scena 3), az 1759-es (Actus IL Scena 2), az 1763-as (Scena 5), az 1765-ös (Actus III, Scena 4), 1766-os (Scena 10, 1767-es Scena 4) és 1768as (Actus III, Scena 1) darabokban. Az 1727-es passiójátékban Jézus ezekkel a szavakkal vonul ki az Olajfák hegyére: „Kiralji záslok lobognak, Fénylik titka keresztfának, Kis az elett meg öletik S halálával eztett nyeri." A szöveg forrása egyértelmű: a „Vexilla regis prodeunt..." kezdetű Szent Kereszt himnusz első versszakáról van szó. A himnuszt Venatius Fortunatus (530-609), Poitiers püspöke írta.

69 A himnuszt a zsolozsmában - feketevasárnap 1. és 2. vesperásában, virágvasárnap 1. és 2. vesperásában, nagyhétfőn, nagykedden és nagyszerdán

7

" továbbá a nagypénteki liturgiában énekli az Egyház.

71 Népénekként, magyar nyelven is olvashatjuk a Kájoni Cantionale első és második kiadásában.

72 Az énekeskönyv szövegének utolsó sora nem egyezik a passióbéli szöveggel. Ennél a jelenetnél a passiójátékok között három helyen van azonosság. CHRISTUS: „Miért, hogy alusztok, velem nem vigyáztok? 188