Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Keményfi Róbert: Az európai görög katolikus tér reneszánsza

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek létén húzódik. „Kelet és Nyugat-Ukrajna közt a különbség az emberek viselkedésében mutatkozik meg leginkább."

47 Huntington - többek között elemzi az 1994-es elnökválasztások eredményét. Éles vonal mentén elválnak a görög katolikus szertartásrendü térségek a nyugatorientált választási eredményeivel (Leonyid Kravcsuk és a mögötte álló liberális pártok) a keleti pravoszláv, „nemzeti" elnököt (Leonyid Kucsma) választó Ukrajnától.

48 A szerző úgy véli, hogy a választási eredmény csak egy felszíni jelzése azoknak a kulturális-mentális folyamatoknak, amelyek hosszabb távon az ország szétszakadásához vezetnek (vezethetnek). Molnár Gusztáv a román választásokat elemezte. Erdély egész területén, az 1996-os választásokon elsöprő fölénnyel Constantinescu és a mögötte álló Demokrata Konvenció győzött és ez az eredmény elég volt a végső győzelemhez az elnökjelölt számára, mivel ellensúlyozni tudta a Regátban elszenvedett vereségét. Iliescu erdélyi választási felhívása szerint az első forduló (majd a második) eredményei azt tükrözik, hogy Erdélyt ki akarják szakítani Románia testéből. A választásokat Erdély autonómiája és föderalizálása fogja követni (3. térkép).

w A Keleti-Kárpátok vonulata által lehatárolt Erdély nemzeti kisebbségei és román anyanyelvű lakói is (!) a civilizációs törésvonal mentén szavaztak. A nyugati, jelen esetben a görög katolikus régióban (Erdély) az európai liberális pártok, a keleti országrészekben (Regát) az ortodox hátterű nacionalista pártok győztek. Iliescu félelme a huntingtoni tételt igazolja: a kulturális törésvonalak nemcsak hogy demarkációs határvonalak, de önmagukban is politikai feszültségkeltő tényezők.

5

" Természetesen a „sajátos erdélyi (románokat, magyarokat, szászokat tömörítő), identitás" sok összetevő eredményeként alakult ki. Nem lehet (csupán) a vallás szerepét túlértékelni, ám az erdélyi identitás görög katolikus dimenziója az ugyancsak fontos közgazdasági, jogi (pl. szász jog) identitási szálak mellett komoly hangsúlyt kap. A fent bemutatott országok esetéből a nyugati geopolitikai gondolkodás megfogalmazza az európai térszerkezeti fejlődési trendet is, amely szerint az egységes Európa integrált területe csak Magyarország és Lengyelország keleti határáig fog tartani, ám az EU külső befolyási övezete egészen éles kulturális („Nyugat" - „Ortodox") határvonallal az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területét és benne a „nyugatiasabb jellegű görög katolikus mentalitású" térségeket fogja felölelni (4. térkép). Kimutatható tehát, hogy makroszinten Köztes-Európában létezik egy területileg is elkülöníthető vallási zóna (ennek jellegét 1. alább), amely azonban csak bizonyos szituációkhoz, elsősorban szimbolikus konfliktusokhoz (pl. politikai választások) kötötten működik. Ebben a politikai gondolkodásban felmerül a kérdés, hogy a görög katolikus sáv nem a Nyugat mesterségesen kialakított keleti védősávja-e? Az egyesült Európa ezt a térséget nem csupán kulturális puffer közegként értelmezi, 773