Népi vallásosság a Kárpát-medencében 5/I. Konferencia Pápán, 1999. június 22-24. (Veszprém, 2001)

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek - Koncz Pál: Színes „szentkép” kőnyomatok restaurátor szemmel

Vallásos ábrázolások, feliratok, szakrális építmények és helyek ben indították.

6 Ugyanekkorra a nagyméretű színes nyomtatott szentkép már az egész Kárpát-medencében általánosan elterjesztett, külföldi kiadói nyomdákból származó importcikk volt. A veszprémi Laczkó Dezső Múzeum néprajzi gyűjteményébe került vallásos tárgyú kromolitográfia nyomatok között magyar nyomdára utaló szignó, vagy más adat tudomásom szerint eddig nem fordult elő. Találkozhatunk viszont közöttük pl. a drezdai Fali nyomdáéval 1899-ből (No. 1572-141.100 sorszámmal) és a képmezőn kívül a nyomat alsó peremén „A. Fali. - DAM" szignóval jelzettet (LDM Lt. sz.: 88.4.10.1.). Lángnyelvecskékkel koszorúzott körbe beírt M (Mária?) nyomdajelű, magát angol nyelven németországi nyomtatványként meghatározó produktum számos akad a gyűjteményben, amelyeknél a lapalji címadás német, angol, francia, olasz, spanyol és horvát nyelven is megismétlődik. Egyértelművé téve, hogy nemzetközi terjesztésre sokszorosították, nem csupán egy adott ország, vagy kisebb régió nemzetiségeit vették figyelembe. A Lourdesi Szüzet ábrázoló egyik nyomaton pl. a limburgi püspökség kiadási engedélyére utaló felirat mellett a litográfus, bizonyos Leiber szignója látható, valamint a nyomda/kiadó nagy tételszámára, gazdag kollekciójára utaló 3059-es sorszám (LDM Lt. sz.: 93.9.1.)- Ugyanezen nyomdától/kiadótól egy Szent Annát és a gyermek Máriát, valamint egy Szent Józsefet a kis Jézussal ábrázoló nyomatot is gyűjthetett a kutató azonos tulajdonostól (LDM Lt. sz.: 93.13.1. és 93.8.1.). Leiber szignójával egy Golgota témájú nyomat az igen magas 10346. sorszámot viseli (LDM Lt.sz.: 85.65. alszám-tételei között). A műtárgytípus egyik jelentős megyebeli gyűjteményi színhelyén, a magyarpolányi Ebele Ferenc plébános gyűjteményében előfordul pl. egy W.M.B. szignójú, 323. sorszámú német és román nyelven meghatározott, Illés próféta szekerét, „Sfínte Ilie"-t ábrázoló nyomat, stb. Ezek ugyan nem különleges adatok, de mindenesetre jellemzőek. Akár az imádságos és énekes könyveket, brosúrákat illetően, úgy a szentképek, illusztratív aprónyomtatványok minden válfajánál természetesen egyházi engedéllyel kellett rendelkeznie a terjesztőnek, akár nyomdabizományos könyvkötő, akár nyomdász, kiadó, vagy műkereskedő volt. A nyomdai, terjesztői, árusítói egyházi engedélyekre irányuló forráskutatás tisztázhatja a tárgytípus származását, nyomdáik és kiadóik terjesztői mechanizmusát. Az egyes nagyobb nyugat-európai nyomdák, egyházi és világi kiadók rendelkeztek a szükséges magyarországi kapcsolatokkal és engedélyekkel. Képviseleteik már korán megjelentek, pl. a bécsi Kunstund Industrie Comptoir pesti megbízottja 1805-től Josef Leyrer.

7 Képek, nyomatok forgalmazójaként működött Josef Riedl „kunsthandlung" Bécsben és Pesten egyaránt üzletet tartva fenn.

8 Számos múlt századi magyar tájkép, életkép (egyszínnyomat) litográfia szignója, ill. jelzete a düs700