Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Molnár Ambrus Mátrafüred: A Református Teológia Doktorok Kollégiuma Vallási Néprajzi Szekció határon túli kutatásai és eredményei

Kálmánnak ajánlották a szerkesztők és a szerzők, - akinek úttörő szerepe volt abban, hogy a református népi vallásosság módszeres kutatása megindult. Az Egyházi Néprajzi Szekció lelkészei között nem egy olyan van, aki még a sárospataki Falukutató Szeminárium foglalkozásaitól kapta indíttatását e munkához. Ebben a kötetben emlékeztünk meg - VOIGT Vilmos bevezető szavaival - BÁLINT Sándorról, a katolikus vallási néprajz európai hírű tudósáról, aki őszinte érdeklődéssel, nagy rokonszenvvel, segítő szándékkal figyelte a református vallási néprajz felélesztésének munkálatait. Emlékének azzal tisztelegtünk, hogy értékes, összegző, mindezideig publikálatlan tanulmányát "A magyar vallásos népélet kutatásáról" - amelyet 1948-ban készített - sorozatunk III. kötetében jelentettük meg, s tettük közkinccsé. A vallási néprajz IV. kötete (sajnos az előzőektől különböző formában) "Vallásosság és népi kultúra a határainkon túl" címmel a Magyarságkutatás Könyvtára II. köteteként FEJŐS Zoltán és KÜLLŐS Imola szerkesztésében, a Magyarságkutatás Programiroda anyagi támogatásával jelent meg 1990-ben Budapesten. Amint a kötet címe is mutatja, ebben olyan dolgozatokat publikáltunk amelyekben Szekciónk munkatársai ill. más szerzők azt vizsgálták, hogy a határokon túl élő magyaroknak milyen a valláshoz való viszonya, melyek a vallásos szokásai? Azt kívántuk sokoldalúan bemutatni, hogy az egyházi intézmények és a vallás mennyire fontos szerepet játszanak az etnikus identitás, a nemzeti tudat erősítésében és az anyanyelvi kultúra őrzésében, tehát - az anyaországtól és anyaegyházaktól is elszakadva élő testvéreink között - a magyarnak megmaradás vonatkozásában. A népi vallásosság jelenségeinek e szempont szerinti gyűjtése, elemzése eleddig hiányzott kutatásainkból, az adott politikai viszonyok is gátolták ezirányú tájékozódásunkat, a Magyarságkutató Intézetnek pedig nem voltak szakemberei az efféle vizsgálatokra. 1989-ben kapcsolódott össze tudományos igény és lehetőség, amikor az Egyházi Néprajzi Szekció elnyerte a Magyarságkutató Programiroda 3 évre szóló pályázatát - a fenti téma vizsgálatára. A Felvidéken, Erdély több pontján, a Kárpátalján és Jugoszlávia református falvaiban végeztünk gyűjtéseket. Az említett IV. kötet tartalomjegyzéke a következő: ERDÉLYI Zsuzsa^ Csókolja egész Magyarországot Juliska néni. Vallásos hagyományaink mentése külországi magyarjaink között. DOMAN István: A magyarországi jesivák növendékeinek szerepe a magyar nyelves kultúra megőrzésében - idegenben. PETRASSEVICS Nikefor: Ortodox és görög katolikus vallási hagyományok és szokások kölcsönhatásai a Káipát medencében. SZlGETIJenő: Adventista misszió indulása a Kárpátalján. 275