Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Kríza Ildikó Budapest: XIX. századi halotti búcsúztatók

15. Muraközben KERECSENYI Edit talált századfordulón feljegyzett halott búcsúztatókat (MTA Néprajzi Kutatóintézetének Adattára 1712.) Csallóközben LISZKA József gyűjtött az 1950-es években írt szövegeket, amelyekért e helyen mondok neki köszönetet. 16. A statisztikai adatok szerint a múlt században, 1863-ban - Kiss István működése idején - a faluban 1221 lakos volt. A századfordulóról ismert összeírás szerint 287 családból 130 volt református. Ebből arra lehet következtetni, hogy a hajdani protestáns faluban ekkor már a katolikusok voltak többségben. Emellett azt is figyelembe kell venni, hogy a múlt század második felében a reformátusok körében a népességgyarapodás megállt. Egy családban álta­lában egy, ritkábban két gyerek született. Az egykézést a katolikusok elítélték. Emléke még ma is regisztrálható. Másrészt a számadatokat befolyásolta az is, hogy a faluhoz tartozó kül­ső telepeken a szegény sorsú cselédek szintén katolikusok voltak. 17. A halotti búcsúztatókat a XX. században az egyház tiltotta. Visszaemlékezések szerint a kántor a pap távollétében énekelte el a halott házánál. Az egyház ragaszkodott az énekes­könyvekben található énekekhez. Az 1960-as évektől kezdve sem a faluban, sem a környé­ken nem élt már a kántori búcsúztató a katolikusok körében. 18. 1816-ban csíkszenddomonkosi kántorok készítették "Báthori András Kardinál, az erdélyi fejedelem emlékezetére". A szöveg 1875-ben ponyván újból megjelent, vö. SZENDREI­DOBSZAY-RA.IECZKY i.m. I. 138-139. 19. A felsőnyéki szokások alakulásáról bővebben szól KRIZA Ildikó: Halotti búcsúztatók. In: Confessio 1991/3. sz. 88-94. KRIZA Ildikó: Felsőnyéki halotti búcsúztatók. Bp., 1993. 20. Kunt Ernő szerint a búcsúzás egyik formája a megrázkódtatás katarzissá fokozásának. "A búcsúztató szövegében említett jelenlévő családtagoknak nevük említésekor elő kell lépniök. Az asszonyok általában ilyenkor hangosabban sírnak, ordítoznak, ráborulnak a ko­porsóra. A férfiak meghajtott hajadon fővel lépnek a koporsó közvetlen közelébe, olykor ráteszik kezüket." ..."A búcsúztatót az érintettek és a hallgatóság igen nagy figyelemmel hallgatja. A rokonság és a faluközösség számára ebből derül ki, hogy a hátramaradottak bel­ső erőviszonyai családtagjuk elvesztése után hogyan rendeződnek át." (KUNT im. 161.) 21. Robert E. NEALE: The Art od Dying. New York. Horper. 1973; Hannes STUBBLE: Formen der Trauer. Eine kulturanthropologische Untersuchung. Berlin. 1985. 22. v.o. SZENDREI-DOBSZAY-RAJECZKY im. 210. 23. ILLYÉS István halottas énekei mellett a Zsaskovszky-féle énekeskönyvet forgatták virrasz­tóban és a halott búcsúztatásánál. 24. A századfordulón megjelent Bocskár Ferenc, alsónyéki református kántor halotti búcsúzta­tói. Ennek hatását nem lehet kimutatni. Az egyházak közötti érintkezés ilyen tekintetben nem volt meg. v.o. BOCSKÁR Ferenc: Utolsó órák. Halotti búcsúztatás különböző alkal­makra. Alsónyék református kántortanító versei. Szekszárd. 1909. 25. A bukovinai székely halottas könyvekről Forrai Ibolya adott széleskörű áttekintést (FORRAI Ibolya: Népi írásbeliség a bukovinai székelyeknél. Bp. 1987. Néprajzi Közlemé­nyek XXX.) A dolgozatom leadása után jelent meg négy gömöri parasztkántor repertoárja (Bartha Elek: Halotti búcsúztatók a dél-gömöri falvakban. Debrecen, 1995) Makón Fejér Gábor muzeológus vette múzeumi állományba az 1826-ban született HOR­VÁTH Imre kántor kéziratos énekeskönyvét. A 250 éneket tartalmazó gyűjtemény egy része virrasztó, más része templomi halottas ének, harmadik része különböző forrásokból másolt halotti búcsúztató. A kézirat jól reprezentálja a makói temetkezési énekeket a XIX. század második felében. A balatonberényi SÁRINGER Kálmán kántori szerzeményeit a keszthelyi Balatoni Múzeum őrzi (Itsz. 1292/1-104.). A félnépi műveltség teljes számbavétele azonban még előttünk álló feladat, ami bizonyára jelentős eredményt fog hozni a múlt századi műve­lődésünk megismerésében. 489

Next

/
Oldalképek
Tartalom