Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Tánczos Vilmos Kolozsvár: A moldvai magyarok búcsúvezetői

be jártam vele elsőre. S osztá 38-ba s 39-be. Dzsalog, lábon. Mentünk a Csobányossan fel. Csobányos patakján. Ott van egy deszkadzsár, az Ofáé. Ott megaludtunk csütörtökön éjszakán, s osztá másnap pénteken odaértünk Somlyóra. Két napot mentünk."

10 Gyalogos zarándoklatokra még a világháború után is volt példa, de az 1949-ben kezdődött kommunista terror nagyon megritkította a búcsúsok számát: "Osztá 1949-be többet Szmoljora nem! Nem vot szabad. Adzsudtól Hedre (=Erdélybe) autorizatie speciale (=különleges engedély)! Kinek nem vot, nem mehetett. Vonaton kikérték! Sz hol lábon esz megfogták az idegen embert, verészt! A milícia botokval."" Az ötvenes évek második felében a moldvaiak búcsújárása ismét fellendül, és még a gyalogos zarándoklatokra is akad példa, bár a gyalogos búcsúsok most már csak inkább a közelebbi Tatros menti moldvai falvakból (Aknavásár és Dormánfalva környéke) érkeznek, nem a távolabb fekvő Szeret mentéről.

12 Egy-egy moldvai búcsúvezető legfontosabb feladata a kegyhelyen történő ájtatoskodás irányítása, mindenekelőtt a keresztút végzése. Mivel a legtöbb falunak ma már nincs búcsúvezetője, így az ezekből érkező csángók azokhoz a csoportokhoz csapódnak, amelyeknek vezetője ismeri a magyar énekeket, imádságokat. Ma gyakorlatilag már csak három moldvai búcsúvezetővel számolhatunk. A lujzikalagoriak népes csoportját Fikó Mihály (sz.: 1923.) irányítja, s megfigyelésem szerint ehhez a csoporthoz csatlakoznak a Lujzikalagor melletti elrománosodott csángó falvak búcsúsai is, akik már egyáltalán nem, vagy csak alig tudnak magyarul. (Mardzsinén, Terebes, Szerbek, Barátos stb.), noha ez utóbbiakból rendszerint kevés búcsús érkezik. A bogdánfalvi Andor János (sz.: 1914.) körül a Bakótól délre fekvő falvakból érkezők csoportosulnak (Ferdinánd, Bogdánfalva, Nagypatak, Forrófalva, Klézse, Külsőrekecsin valamint az ezekhez tartozó kisebb faluk búcsúsai). A Tatros menti, Aknavásár (Tg. Ocna) környéki csoportokat a Szitásról érkező Jancsi Istvánná, sz. Elek Ilona (sz.: 1921.) irányítja. A hat-hét kicsi faluból jövő búcsús csoport rendszerint együtt érkezik a kegyhelyre, és együtt is távozik. Az évek során Jancsi Istvánné körül egy olyan csoport alakult ki, amelynek tagjai ismerik egymást, s a búcsús utat már otthon megszervezik. (Szitás, Bohána, Újfalu. Szöllőhegy, Diószeg, Tatros búcsúsairól van szó, akikhez a gorzafalviak, valamint az One§ti-ről és az Aknavásárról érkezők is csatlakozni szoktak.) A pusztinaiak búcsúvezetője. Kis János (a faluban Pál Jiizsi, Júzsinak nevezték) a nyolcvanas évek derekán meghalt. Természetesen gyakran megtörtént, hogy az itt felsorolt búcsúvezetők közül egyik-másik történetesen hiányzott (Fikó Mihály betegeskedett, Andor Jánost a Securitate zaklatta és félemlítette meg stb.), ilyenkor a moldvai falvak búcsúsai másképp csoportosultak vagy székely csoportokhoz csapódtak. 152