Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
Bellon Tibor Szeged: Reformátusok és katolikusok érdekellentéte a Nagykunságban
teszik, tehát kéntelen volt a tanács utószor őket meginteni, és azon determinátiót tenni; melly most újabban megújíttatik. 13. Prot. Kunh. 1833. március 12. 35/88. 14. Prot. Kunh. 1832. február 15. 22-24/51., december 21. 126-133/314., 1833. március 12. 37/90., 38/96., április 3. 56/126., 58/130. 15. Prot. Túrkeviensis (Prot. Túrk.) 1802. május 13. 254.: Tit. palát assessor Bozóky András úr jelenti, hogy helyben tisztelt plebánus Csanády Antal oly panaszt adott bé a túrkevei tanács ellen a districtusokhoz, hogy a pápista embert mégcsak szolgálatra sem eresztik bé, mint erről mostanában úgy történt a dolog, hogy a túrkevi Tóth Mihályné tanyását Barnai Jánost csak azért, hogy pápista, a szolgalatjáról el akarta mozdítani, mely panasznak értelméhez képest annak megtudására investigator urak küldetnek ki. A helybeli tanács azon panasznak valóságos el nem ismerését ellenkező igazsággal ord. bíró úr a maga részéről azt adja, hogy maga is azelőtt Harangozó Szűcs Mihályt, aki pápista ember volt, 3 esztendeig tartotta úgy mint kapását, mígnem a tekintetes sedria által botránkoztató élete miatt Túrkeviböl elköltöztetni parantsoltatott. Tanátsbeli Debreczenyi András úrnak pedig actu in pápista cselédje vagyon, mint maga előadja. A Barnai János dolga pedig csak abból áll, hogy már azelőtt mikor ord. bíró úr őtet megszólította, esztendeig lakott a túrkevei tanyán minden cselédestől anélkül, hogy a bíróság tudta volna az ő ottlakását. Passust kért tőle, mely rá egy Túrról adott passust mutatott, holott maga gyöngyöshalászinak mondotta magát, melyre ord. bíró uram azt mondotta neki, hogy ez nem elég, ha akar lakni, akkor hozzon a szülötte helyéről és az oda való földes uraságtól és vármegyétől igazságot, mert különben az ott lakása meg nem szenvedtethetik, sőt a gazdája is a hírt nem adásért büntetést érdemel. 16. Prot. Kunh. 1835. december 8. 108/250. 17. 17. Prot. Kunh. 1825. április 17. 62/144.: Tiszteletes ifjú Kulifai Zsigmond úr elmondott prédikációja különös kedvességet nyert ezen gyülekezet tagjai előtt, és bár szava hangjával nem eléggé láttatna és még most mindeneknek kívánságát betölteni, reményű mindazáltal e gyülekezet azt, hogy mivel ezen hiányosság is csak a szokásból lörténzetett, ez gyakori prédikálás által önként el fog enyészni és szava hangjával teljes megelégedésére lészen ezen gyülekezetnek. Ugyan azért ezen gyűlés abban megállapodott, hogy tisztelendő Kulifai Sigmond úr az aktuális prédikátorságra is és a salláriumra is hívattasson. Minthogy azon deputáció a meghívást elvégezvén, magát tiszteletes úr is megajánlván prédikátori tisztességre, s hivatalába beiktatott ajánltatván őkegyelmének az eklézsia virágzásának minden résziül előmozdítása, melyet ő kegyelme szentül fogadott is, valamint a tiszteletes úrnak a traktus előtt bemutatása a szokott confirmátió végett, úgy ezen végzetnek is megküldése elhatározva, a legközelebbi traktuális consistórium elé rendeltetett. Ezúttal meghatároztatott, hogy a tiszteletes urak a jövendőre nézve a halotti tanítás és esketés szólási szűkítését a districtuális rendelésekhez alkalmaztassák magokat, mind a halotti tanítástól, mind az eskelésért 1 forint conventiojok szerint vagy kurzus szerint való levélbe 2 forint 30 krajcárokat vévén, mely tisztelendő uraknak is extractu protocollári tudtokra adatni elrendeltetett. 18. Prot. Kunh. 1838. január 5. 6/20. 19. Prot. Kunszentmártoniensis (Prot. Kunszentm.) 1768. március 25. 108/2. 2. köt. 20. Prot. Túrk. 1795. június 28. 348/157. 21. Jk. Ker.jkv. 1816.699-700. 1989. 22. Prot. Túrk. 1792. november 4. 327/544.: A Templomba lejendő rendes járásokról s rendjeikről meghatároztatott, hogy az első székben fő bíró úron kívül Kun János és Boros György uraimék, második székben Kenéz András, Bosó Mihály, Dékány István, Kalmár István, az harmadikban Debretzeni András, Tót János. Túri János, Debretzeni Mihály a negyedikben Vas Ferenc, Rékasi Péter, Tót István és P. Tót János uraimék járjanak. - Prot. Kunh. 1811. 301