Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon

sorozata úgy látszik, megszakadt és idővel - miként a vajtai (Fejér m.) Czetli István 1882-ből való, Sárszentlőrincen készült ládája mutatja - a homloklap festése már a juhászt és a nyáját jelenítette meg, más esetben meg csak a nyáját, szamarát.

59 Egészen késői időkből, 1893-ból azonban fennmaradt egy olyan juhászláda is, az alapi (Fejér m.) Menyhárd Pálé, valószínűleg szintén erről a vidékről való asztalostól, amelyen a juhász képmása mellé kétoldalt egy-egy Isten Bárányát festettek.

60 Meg kell jegyezni, hogy az Isten Bárányát megjelenítő juhászládák mellett egy menyasszonyi szekrényre is hivatkozni lehet, a Pest megyei Zsámbékról: ennek is a fő dísze az ajtókra, a virágozás középpontjába felfestett két Agnus Dei. Ez a példány is német családtól származik, amint azt az eredeti tulajdonos férjhezmenetelének dátumát megörökítő felirat tanúsítja: "Rosalia Dafernerrin hat sich verheiratet im Jahr Anno 1808".

61 A kettős Isten Báránya azt sejteti, hogy Rosalia Dafernerrin ugyancsak juhászfamíliából való lehetett. Hozzátehető, a tárgy festésének stílusa a Pilis vidékéről ismertnek felel meg; tehát nem idegenből behozott ez sem. Még egy magyarországi, olyan, ám minden tekintetben egyedülálló bútoremlék van, amelyen megjelenik az Isten Báránya: egy faragott díszű hegedűhátú szék Mosón megyéből, 1753-ból. Ezen a korai példányon azonban az Agnus Dei mellé, noha az itt is megkapta a középponti helyet, a földmívelés egyes mozzanataira utaló jelenetek társulnak. Ennek az alapján az ezt a tárgyat közreadó L. Ács Anna arra következtet, hogy az egy esetleges földművescéhnek lehetett tisztségviselői széke a megye egyik mezővárosában.

62 Folytatva az egykori Magyarországról származó vallási ábrázolásos népi bútorok áttekintését, a tékákra is ki kell térni. Tudva, hogy korábban hagyományosan a szentsarok részére készítették őket, vallási képet, illetve szimbólumot leginkább ezeken várnánk. Mégis, nyilván a mondott okokból következően, az ilyenek nem igen terjedhettek el szélesebb körben az országban. Korábbról, nevezetesen a múlt század első feléből magam csak a Pozsonyhoz közeli, horvát telepítésű Lamacs községből tudok meglétükről. Ott viszont gyakoriakká tudtak válni: Virágdísztől körülvéve, Szűz Máriának sasvári vagy mariazelli kegyképe volt a tékák festett dísze.

63 Az eddigiekben ismertté vált példányokból ítélve, a vallási ábrákkal díszes tékák száma a múlt század második felében sem emelkedhetett meg jelentősebben Magyarországon. Aligha lehet véletlen, hogy a Néprajzi Múzeum egyetlen ilyennel rendelkezik. Ez a példány 1871-ben készült és a németek és szlovákok lakta Piliscsabáról került a gyűjteménybe. Alkotója konzolra állított úrmutatót festett az ajtajára, sugarakkal és virágkoszorúval övezett szentelt ostyával, benne a kereszttel.

64 54