Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

K. Csilléry Klára Budapest: Vallás ábrázolások magyarországi népi bútorokon

szekrényen vagy ágyon szerepel, mint például egy 1778-as datálású ágy fejrészén.

50 Szekrényen és ágyfejen megjelenítve Bajorországban is előfordul az Isten Báránya, a XIX. század első feléből származó darabokon.

51 Ezen bútordarabok juhászcsaládokkal való esetleges kapcsolatának gondolata azonban, akárcsak Ausztriában, eddig még nem merült fel. Nem elképzelhetetlen, hogy a XVIII. században vagy a XIX. század elején Magyarországra áttelepült német juhászok valamelyike - vagy akár többük is - hozott magával Isten Bárányával ékes ládát; mindazonáltal németországi eredetüként meghatározható példány nálunk ez ideig még nem került elő.

52 Hazánkból a legkorábbi idevágó objektumok a XIX. század első feléből ismertek; az eddigiekben ismertté vált öt ilyen példány az 1818 és 1827 közti évekből való. Az a tény, hogy ezek a darabok már két eltérő díszítőeljárással kivitelezettek, meggyőzően jelzi, miszerint erre az időszakra az ezzel a megkülönböztető jelvénnyel ellátott láda már elfogadottá, sőt hihetőleg elvárttá is vált a Dunántúl északkeleti felében működő németjuhászok körében. Három faberakásos Isten Báránya ábrázolásos láda, jellemző díszítőstílusa alapján következtetve, Veszprém megyei asztalosközpontból származónak mondható. Közülük a Tatáról a Bács-Kiskun megyei Madarasra költözött Saller Antal juhász 1818-ban készített ládája

53 és az eredetileg pálfai (Tolna m.) lakos Tiringer Ferenc juhászé, 1820-ból,

54 egyazon műhelyből és kézből kikerültnek látszik. Ezzel szemben az 1826-ban Gros Mihály részére megalkotott láda (4. kép),

55 noha ugyancsak intarziával díszített, a bárányoknak és egyben lábmozdulatuknak eltérő megfogalmazása, nemkülönben a zászló másféle rajza alapján ítélve, egy további mesternek a munkája. A láda homloklapját két másféle állatkép is díszíti; ennek a szarvaspárnak a láttán felvetődik a kérdés, hogy vajon az nem a Veszprém megyei Szentgálra utal-e, amelynek a szarvas volt a címerállata. Az IHS névjel a kereszttel és a három, Jézus Szívébe ágyazott szöggel a tulajdonos katolikus voltát hangsúlyozza. Hozzá kell tenni, hogy az imént említett Tiringer Ferencről is tudjuk, hogy akárcsak a többi német pásztor, ő is katolikus volt.

56 A további két korai Isten Báránya ábrázolásos láda faragott és virágos díszítése a komáromi asztalosok III. stílusának felel meg, és a nagyfokú azonosságukból következtetve, egyazon műhelyből is való. A régebbi, 1823-as datálású példány egy köveskáli (Veszprém m.) kisnemesi háznál maradt fenn - a gyűjtő, H. Csukás Györgyi valószínűsítése szerint katolikus cseléd, juhász révén kerülhetett hozzájuk.

57 Az 1827-es évszámot hordozó darab ismeretlen lelőhelyről való (5. kép),

58 ámbár hihetőleg ugyancsak Veszprém megyében gyűjtötték, amely beletartozott a komáromi vásári asztalosok hagyományos piackörzetébe. A következőkben az Isten Báránya ábrázolásos juhászládák 52