Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

I. Filipçuc Bukarest: Manole mester háromszoros vétke

de még mindig felismerhetőek a Bárányka (Miorita) balladában vagy kolindában, a Bölény kolindában, a Dobrisan kolindában és balladában, az Oroszlán vagy Skorpió kolindában; megfigyelhető, hogy a tizenkettőből csak a napfordulós szövegek hiányoznak - Rák és Bak -, különben is a nevük nem latin (Rácul, Tápul). Erre a magyarázat abban a kritikus pillanatban rejlik, amikor megjelenik a Nap eme két csillagképpel szemben, amelyek helyébe a Holdat idézték meg (a Nap és Hold kolindája vagy balladája révén) a Rák, Hattyú és Halak csillagképek számára. Mivelhogy a Hattyú csillagképet a románok Valikávás leánynak, Hófehér templomnak, Isten templomának vagy Keresztúti kútnak nevezik, szükségtelen megmagyarázni miért van az, hogy Manole földrezuhanásának helyén forrás vagy kút keletkezett. Az istenségnek módjában állott volna Manolet kősziklává vagy valamilyen élőlénnyé változtatni, ami a mester számára egy minimális kegyelmet jelentett volna hitéért, keresztényi tettéért. Az istenség viszont, úgy tűnik, kivonult a színről, akárcsak Negru Vodä, és maradt Manole, elvegyülve Anna könnyeiben a román nemzetség csodálatának nagy tengerében. Azonban ne hatódjunk meg nagyon eme könnyektől és figyeljük meg, hogy a nőnemű szereplő neve - Anna és Caplea - csak a román szövegekben jelentkezik, és semmiképpen nem Ileane (Ilona) vagy Mária, folklórunk gyakori nevei. A miértre a válasz az lehetne, ha Anna nevét az ortodox naptár szerinti decembervégi szent ünnep gyanánt idézzük, a Caplea pedig, mely a latin Capella (kiskecske) román változata, az állatövi Bak átvedlése. Nem véletlen, hogy a görög tragédia a bakkecske énekéből ered, éppen azért, mert ennek az állatövi tragosnak a tiszteletére, a téli napforduló idején rítusokat rendeztek, egy időben emberi, később csak állati áldozatokat mutattak be. A Manole Mester balladában jelentkező Caples név arra utal, hogy a román folklóralkotásban még felfedezhetjük az ember-állat közti rituális viszonyt, amelyből az ókori tragédia keletkezett. Ilyen szempontból nem szabad elfeledkezni arról, hogy a román balladákat - köztük a Nap és Hold, az Eladott feleség vagy Manole Mester balladáját - a lakodalmakon a menyecskék kórusa énekelte. Ebből a szemszögből tekintve Manole Mester vétkéhez, hogy megszegi Negru Vodä parancsát, hozzáadódik az is, amit feleségével szemben követett el. Sőt, mi több, eltökélt szándéka így cselekedni jövendő feleségével is, mivel ez elengedhetetlen annak a művészi alkotásnak sikerre viteléhez, amely szebb lesz, mint amelyben Anna sír. Ez az, amit a menyecskék kórusa nem tud megbocsájtani. Valószínű, nem azért, mert nem értené meg, hogy a művészi alkotáshoz áldozathozatal szükséges, hanem azért, mert a kisgyerekes anya sérthetetlen. 527