Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
Czirikusz Katalin Lemberg: Egyházi közénekek – a gyűjtemény történelmi gyökerei és mai hagyományai
A kárpátaljai énekekkel kapcsolatos szakirodalom kisszámú. A mai ukrán zenetudomány az utóbbi időben sokat foglalkozik az egyházi zenével és eredményeket is felmutathat. Sajnos, e kutatásokban csak az ukrán zenével foglalkozik. Néhány tanulmány, amely a kárpátaljai egyházi zenéről megjelent, mind nyugati tudósok munkája. Egynéhány kutatást szeretnék felvázolni. Figyelemre méltó Szteskó Fegyir (СТЕШКО ФЕД1Р) cikke: "Cerkovna muzika na Pidkarpatszkij Ruszi". Az egyházi zenéről szóló anyagban többek között az említett gyűjteménnyel is foglalkozik. Miután Szteskó a BoksayMalinics "Egyházi közénekek" с munkájával megismerkedett, feltételezi azt, hogy egyes dallamok az orosz, mások pedig a galíciai egyházi dallamokra emlékeztetnek. Az utóbbit a szerző természetesnek tartja, figyelembe véve a Kárpátalja és Galícia területi szomszédságát, a lakosság néprajzi rokonságát és vallási közösségüket (gör. kat.). Egy kisebb megjegyzést tartalmaz az említett gyűjteményről Fedoriv Miron (ФЕДОР1В МИРОН) cikke. 2 A szerző azt állítja, hogy Boksay gyűjteményében csak az Ungvárkörnyéki dallamok jutottak be, de rögtön ellent is mond önmagának azzal az állításával, hogy az "Egyházi közénekek" gyűjtemény hivatalosan állandósult és dallamai elterjedtek a gyakorlatban a munkácsi, hajdudorogi, jugoszláviai, pitszburgi (Amerika) egyházmegyékben. Szteskó nyomán a cikk szerzője a szavakban szabálytalan hangsulyokról, Malinics előadásában idegen befolyásokról, egyéni előadásmódszerről és rögtönzésről beszél. Mindez eléggé vitás. E kérdéseknél a helyi nyelvjárás, a népdalok vonásainak sajátosságait, különböző nemzetek kultúrájának hatását, történetileg kell figyelembe venni. Fedoriv azt is megjegyzi, hogy a galíciai és a kárpátaljai dallamok összehasonlításánál olyat is felfedezett, amely sok vonásban megegyezik. Úgy találta, hogy az egyszerű egyházi énekekben a befolyás erősebben érzékelhető, viszont a liturgikus dallamokban kevésbé. Feltehetően ezek a dallamok közösek lehettek, de az idők folyamán változtak. Az sem zárható ki, hogy e változásokat a magyar egyházi énekek befolyásolták. Néhány adattal rendelkezek más kutatásokból is. Például - Papp István (Stefán) és Petrasevics Nyikifor 1970-ben Eperjesen megjelentették az "Irmalogion"-t, mely az "Egyházi közénekek"-en alapszik, de kiegészítéseket és módosításokat tartalmaz. Sajnos, nem volt lehetőségem a kétségtelenül figyelemre méltó kutatással megismerkedni, amelyik "A Bizánci-ószláv-magyar liturgikus ének története" címmel jelent meg. 518