Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

P. Madar Ilona Budapest: Adalékok a burgenlandi Őrság vallásos és erkölcsi szokásaihoz

E kis létszámú magyarság két tömbben található. Az egyik a volt Vas megyei területen, Szombathelytől mintegy 30 km-nyire: Felsőőr és Alsóőr a Pinka folyó mentén, Őrisziget pedig a Pinkába folyó Széppatak völgyében. A másik tömbnek nevezhető két község a volt Sopron megyében fekvő Felső- és Középpulya, Kőszegtől 15 km-re északra. Felső- és Középpulya Árpádkori települések, 1225-ben köznemesek által lakott helységként említik. Felsőpulya és környéke kevésbé ismert a felsőőrinél. Imre Samu szerint: "Valószínű, hogy a kettő között sok a párhuzamosság. Szinte bizonyosra vehető, hogy mindkét csoport azonos időben szakadt el a magyarság összefüggő tömbjétől, s vált nyelvszigetté."" Napjainkra Középpulya megszűnt mint közigazgatási egység, Felsőpulyához csatolták. A befogadó helység járási székhely lett. Az Őrség magyar lakóit - amint a térség neve is jelzi - örökül telepítették lakóhelyükre. Természetes határ híján hadifontosságú volt e terület. A várak kiépülése csökkentette az őrök jelentőségét, de nem szüntette meg. I. Károlytól a XIV. században kiváltságos levelet kaptak, amit a felsőőriek 1436-ban átírattak és napjainkban is őriznek még."

1 Az Őrségben a magyar lakosság folyamatosan csökkent, németek kerültek a helyükre. A török megjelenésekor a horvát lakosság száma is felszaporodott. A burgenlandi magyarság vallását tekintve katolikus, evangélikus és református. Az emberek hitbeli meggyőződése az egyházak rendszerének különbözősége ellenére szinte azonosnak mondható. Ennek oka lehet, hogy a reformáció a liturgiái hagyományait alávetette a Szentírás tekintélyének, de a hit alapját - amiből tulajdonképpen a liturgiái hagyomány is eredt - megtartotta. Nem akart új egyházat teremteni, hanem e bonyolulttá vált szervezetet állította szembe egy egyszerű alaphelyzettel. így egy újfajta életstílust határozott meg. Hazánkban a reformáció terjedése egybeesett a török megszállás kezdetével. Térségünkből 1550-ből vannak adataink a reformáció tanainak megjelenésére. A század végén Csepregen a szakadás is megtörtént a hitújítók között. Kálvin követői elszakadtak a lutheránusoktól. A katolikus egyház állami szervezethez való kapcsolatában az uralkodó ház szempontjai érvényesültek. Az evangélikus egyházban a lelkipásztorra és a tanítókra hárult az irányítás tisztsége, felelőssége. A református egyházi rendszer azokban az egyházakban fejlődött ki, amelyek az állammal mint ellenséggel álltak szemben, harcolniuk kellett létezésük jogáért. Ennek hatása - amelyet a társadalmi alakulatokra kifejtett napjainkig érezhető. 501