Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Kríza Ildikó Budapest: XIX. századi halotti búcsúztatók

Történelmi Levéltárban őrzött, 1825-ben keletkezett halotti búcsúztatót a Magyar Szó с napilapban tette közzé.

7 A búcsúztató Vértesi Károly író hagyatékának a része, aki a Történelmi Társulat titkára volt, és kéziratos megjegyzése szerint a szöveg "öregatyám búcsúztatója Ns Militicsen". A búcsúztató bevezetője latin nyelven készült, amíg a vers magyarul. A bevezetőből kiderül, hogy a nemesmiliticsi nemesek az "udvarokban tanult szokást" kívánták saját körükben továbbéltetni. A verset a helybeli tanító, Szétsényi József írta. A búcsúztató 27 strófából áll, a versszakok négysorosak, alkalomhoz és szituációhoz alkalmazkodóak, többnyire 12 szótagúak és ragrímesek. A kezdő versszak a halottat így mutatja be: /. 1'ekén

tetes rendek, kik itt jelen vagytok. Nemes és nemzetes urak s asszonyságok Gyászos koporsómnál kik itten állatok. Czintula Jánosnak szavait halljátok

1 2. Emberek élete, mint a forgó kerék. olly hamar változik, mint vizi buborék, lesz mint halálos kép. fényes királyi szék gyászra fordul s hajlik az aranyos festék 7. Ezer nyolc száz felett 25 esztendő. életemnek pedig 62 esztendő hogy a gyászos halál ijjal lőtt ellenem. végbúcsút tőletek vévén el kell mennem. ... 12. Voltam Udvarokban s tanultam illy szokást. hogyha el távozol, mondj végső bútsúzást. Uri Nemzeteknek Végső Vala mondást; mert Isten is szeret Hlyen Hála adást. ... Ezután került sor a családtagoktól való búcsúztatásra a legidősebb, legrangosabb beosztást viselő gyerekkel kezdve, majd fiatalabbal, később a lányával, sógorral, sógornővel és távolabbi rokonokkal folytatva. Ezt követi a vármegyei elöljárókhoz intézett névszerinti búcsú, végül általában szól mindenkihez: 26. Immár utolsó szóm! Szolgáim, kik vagytok, tselédim. Jobbágyim kik rajtam bánkódtok, a mennyei Úrtól légyen koronátok, Mivel most biitsúzik tőletek Uratok!" A halotti búcsúztatók falusi megjelenését maga a szöveg árulja el. Egyegy búcsúztató pontosan felsorolja az elhunyt családi körülményeit, életét, esetleges balsorsát, betegségét, üldöztetését. Amikor egyenként búcsút vesz rokonaitól, ismerőseitől, távolabbi kapcsolatban lévőktől, akkor ez utóbbiak között megjelenik a "falu népe", az urat búcsúztató jobbágyság is. Példaként 474