Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
Vetési László Kolozsvár: Egy aranyosszéki idős férfi vallásos világképe
lesznek mások és megfelelőbbek, de az ember egész személyisége is nagyot változik. Az érzéki motoros, az értelmi és a megismerő-gondolkodó részei szerves és integrált egységgé lesznek. Ezalatt az ember tudatában előfordulhatnak "igaznak tartott, nem igazolt" és "igaznak tartott, igazolt" képek. A természetes menet az, hogy igazolttá váljék, ami korábban még nem volt igazolt." 23 "Az archaikus világképről előkerült adatok esetlegessége és szétszórtsága igazolja, hogy a szemantikai rendszer, amelynek egykor szerves részei voltak, az idős nemzedék körében is elvesztette szisztéma jellegét, mint jelrendszer megszűnt működni, csupán bizonyos elemeinek szórványos továbbéléséről van szó." 24 Táti mindennapi tudatában két gondolkodás-modell él együtt, egymást kiegészítve. Egy iskola által strukturált, elvonatkoztatásra, bizonyításra épített gondolkodás, amely ért, tud működési, mozgási mechanizmusokat és ezeket többnyire az absztrahálás szintjén kezeli; és egy hiedelemszerű gondolkodás. Örökölte egy áthagyományozott, hajdan egységes hiedelemrendszer, gondolkodási készség töredékelemeit. A társadalmi-tudományos és technikai fejlődés, elsődlegesen az iskola által közvetített csatornák-, annak tudományos szemléletet terjesztő, népszerűsítő hatása-, majd a kultúrák, szubkultúrák közti kommunikáció következtében az ilyen tartósan őrzött hiedelmeket részben vagy egészben felváltja egy tudományos szemlélet, vagy tudományos hiedelem. Napjainkban szinte robbanásszerűen nő a munkamegosztás, és ezzel az egyes munkakörökhöz szükséges szakértelem és tudásanyag változatossága. Ennek olyan következményei vannak, amelyek újarcú hiedelemproblémákat támasztanak. Szaktudás, szakismeret válik hiedelemmé; ugyanarról a tárgykörről egyeseknek szaktudása, másiknak hiedelmei vannak; "a munkamegosztás mai formái elősegítik a hiedelmek létrejöttét, annak minden káros következményeivel." 25 Nagyon sok tudományos tétel, hétköznapi ismeret, technikai mechanizmus annyira a mindennapi részévé válik gondolkodásunknak, hogy egyszerűen már csak hisszük, hogy létezik, elfogadjuk őket, de tudományos bizonyítását, igazolását nem tartjuk szükségesnek és annak verbalizálása a mindennapi tudat számára egyszerűen lehetetlen. 26 Ez a fajta hiedelem hatalmas egyszerűsítő és szervező funkciója tehermentesíti az intellektus kognitív szféráját, 27 és a technikai objektumot a működési mechanizmus ismeretének egésze helyett a használat mechanizmusának elsajátítására minimalizálja. így válnak ezek a mechanizmusok ösztönösen tudottá, a mindennapi tudat tartalmaivá azaz egyfajta hiedelmekké. 343