Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Vetési László Kolozsvár: Egy aranyosszéki idős férfi vallásos világképe

(Prikulics) - Egy asszony mesélte, hogy ment a szekérrel... és egy kicsi fekete kutya elejibe állott... Seggre ült, fényes volt a szeme... nem távozott el tőle... Ez az asszant mind izgatta... valamit elvett és megütette... Nem érte... keresztülszökött a vállán s odalett... Ember volt... prikulics... Aztán mondta apám, hogy ha bal kézzel üti meg az ember akkor rögtön, abba a percbe viszszaváltozik... csak hogy üsse meg(...) - A táltosokról hallott? - Táltos ló... arról igen... Bátyám mesélte, hogy mentek szekérrel, vitték a tordai pogácsát a vásárba; egyszer egy keresztútnál odaállított egy csikó... A lovam, azt mondja mind kapott feléje, hogy marja meg... ha megállott piselni a ló az is megállót, ha elindult az is elindult... aztán ö megunta, hogy mé gyü, mé gyü... bosszantatta, hogy neki nincs szüksége másik lóra... még gondoltam megcsapam, vagy odakütem a másik mellé... de azt mondta a másik asszony, hogy nehogy bántsam... me nem tiszta dolog... nehogy az istenér rátegye a kézit... Aztán ott gyütt a ló mellett megint egy olyan keresztutig s osztán odalett. De ő kapott egy nagy ijedtséget... me ez nem tiszta dolog éccakának idején... (A palóc kérdőív zöldségekkel kapcsolatos hiedelmeit kérdezem ki, beolvasva a példaanyagot: - Lehetséges, de mi efféléket nem hallottunk... mi efféle csuda dolgokat nem csináltunk... Én erre csak a vállamat vonitom, me én ezeket nem tudom, nem hallattam... Azt még csináltuk, hogy igizet ellen piros masnit kötöttünk a veteményre... de ennyi bolondságot ki csinál meg... Az ilyesmit mondta szegény Bajka Gyula: Váj-gye-mi-nya, váj-gye-mi-nya. (nevetés)... Minyát mondott... borral teli hordót a veteményes kertbe?... Na, azt jobb lett volna meginni... 92 év - Táti, milyen érzés 92 évesnek lenni? - Há aztán nincs értelme az életnek... nincs higgye el nekem... semmi... - A fiatalnak van? -Annak sincs... a mai fiatalnak sincs semmi... - Szép volt az élete, ahogy most visszagondol rá, ez a 92 év? -Nem volt, hogy mondjam, hogy szép volt... Gyermek koromtól teherrel éltem, s aztán gyüttek a csapások... Egy testvérem béhótt a vizbe, egy összeesett az iskolába, csütörtökön má halott volt... aztán gyüttek a nehéz munkák, aztán a haboru...A gyermekkorom azér szép volt... mer tudja: a szülők hordozták a gondot... Akkor olyan gyönyörű volt... a falu egészbe volt, nem volt igy szétszéllyedve, sok volt a fiatalság, nem volt háború... 341