Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Vetési László Kolozsvár: Egy aranyosszéki idős férfi vallásos világképe

irányozza, hogy a növendékek a magán olvasáshoz kedvet kapjanak"^ (Kiemelés tőlem.) ...Megtanultunk először olvasni ...az "i" betűnél azt a verset tanultuk, hogy: Tini üti Mimit, Mimi tűri... az "u" betűnél azt, hogy: lei, uccu, uri cim... Nekünk volt aztán olvasókönyvünk... nem értük bé igy né... na akkora vót... Bánom én, hogy nem ügyeltem meg azokat a könyveket... - Mamival ketten sokat olvastak. Miket szerettek a legjobban? - Mami font... én olvastam hangosan neki... Ami éppen a kezünkbe ke­rült, ami éppen volt. Adtak az iskolából is ki és vettünk is könyveket pénz­ér... a történelmet, a hőseket... az aradi vértanukat, Hunyadi Lászlót, Petőfit, Jókait... azokat szerettem a legjobban... Rengeteget olvastunk. Este, ahogy hazajöttünk a mezőről a munka után az volt az első... Mami kezdte az olva­sást... s biza néha elszunnyadtam s akkor rámkiáltott: - Tamás te, há én kinek olvasok? ...Mikor aztán elfáradt a szeme adta ne­kem... De én már nem láttam jól s felültem az asztal tetejére, közel a lámpá­hoz... Mindent elolvastunk... hordta haza Gizi a könyveket a könyvtárból... a református meg az unitárius paptól minden hétbe, kéthétbe hoztam egy sure könyvet... Tolnai lapokat... az újságokat is mind egy szálig elolvastuk... Mami azt mondta, amikor már kiolvasott egészen egy újságot: na Tamás, ezt teheted a befőttek alá... Amikor aztán már nagyon megöregedtünk, ez maradt az egyetlen szórakozás... Ugy elmerengtem sokszor a tanulásba... ugy felfogtam sok minden tanul­mányt. .. úgy teremtett az Isten, hogy szerettem a tanulást... - Szeretett volna Táti tovább tanulni? - Én igen... mondta is a vén pap, Miklósi (...) de sok baj volt a család­ban, betegség, halál... Azt mondta anyám: senkid sincs fiam, te kell légy ko­csis, béres, te kell légy leán, minden féle... Azt mondta: ne hagyj itt fiam, tu­dod jól, hogy beteges vagyok, ne hagyj itt, mert nem lesz szerencséd,... aztán így itthon maradtam... Volt aztán olvasókör, jártak oda lapok a körnek. Az emberek gyüttek a faluból hol 10-en, hol 20-an, s hallgatták... mi egy páran akik jobb olvasók voltunk, értelmesen, tisztán érthetően tudtak olvasni azokat tették oda... Aztán jött a dalárda. Számtan-mértan. "A számtanításnak nemcsak az a czélja, hogy a tanuló kellő biztonságot és ügyességet nyerjen a szóval és jegyekkel való számolás­ban s a közéletben előforduló nevezetesb feladatok megfejtésében - hanem hogy egyszersmind gondolkozó erejét is képezze." 14 - A számtan, mértan erőssen nehéz volt, pedig csak egy nyelv volt, de azért nehéz volt... A szorzás, osztás, összeadás, kivonás... ez a négy... ezt tanultuk s azt is, hogy kell kiszámítani egy területet... Ezeket tanulja a gyer­327

Next

/
Oldalképek
Tartalom