Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Wass György Sófalva: Evangélikus és református együttélés Zselyken

presbitériumnak a gyülekezet tagjai közül mintegy 80% által aláírt kérvény érkezett, melyben az aláírtak egy közgyűlést kértek ahol megtárgyalják azt, hogy teljes létszámban egyöntetűen kimondják-e a gyülekezetnek a református egyházhoz való csatlakozását. Ez a téma már előbb megkezdődött (...) Az indító ok az volt, hogy az evangélikusokat (vagyis a szászokat) szedik össze és internáló táborokba szállítják és Zselyk is veszélyeztetve van, mivel (...) evangélikus község (...) Ezt nekem személyesen jött jelenteni egyik presbiternek a felesége, szinte engem vonva felelősségre, hogy már eddig miért nem intézkedtem az áttérés érdekében. Én megnyugtattam, hogy ez nem igaz, mire azt mondta (...) ő és családja ha bármibe is fog kerülni áttér, ha csak egyedül is, ez volt Sz. Jánosné. Később azonban több hívőnek támadt az a gondolata, hogy jobb lenne áttérni (...) Az áttérést azzal indokolták, hogy Zselyk most itt maradt egyedül (...) a szomszéd községek reformátusok ahol magyarok laknak és mindig kellemetlenség volt amikor valaki más faluból házasodott, mivel a tiszteletes úr nem akarta megesketni, vagy a gyermeket nem akarta megkeresztelni (...) Sokan azzal érveltek, hogy nem fog jönni lelkész aki gondozza a falu lelkiállapotát. Azonban voltak, kik semmi esetre sem akartak beleegyezni az áttérésbe és így a lakosság két pártra szakadt. A válasz a kérvényre az volt, hogy aki át akar térni menjen mert szabad. Ez azonban még jobban elmérgesítette a helyzetet. Az áttérési áramlat amely nem vallásos meggyőződésből indult (...) még nagyobb erővel indult meg (...) Nagy ellenségeskedés keletkezett és (...) veszekedésre adott alkalmat. A község lakosságának mintegy 85%-nál többen nyilatkozatot adtak be, hogy át akarnak térni (...) Az eredmény az lett, hogy a nyilatkozat jogerőre való emelkedése előtt 2 nappal visszavonták a jegyzőtől (...) November hó végén a gyülekezet nagy örömére megérkezett ide Józsa Márton fiatal lelkész kit mint gyereket már mindenki ismert, mivel az atyja itt volt tanító. Azzal a megbízással jött, hogy amíg a gyülekezet lelkésze visszatér őt helyettesítse. Alig étkezett meg Józsa Márton (...) és már jött a hír, hogy M.J. lelkész úr útban van haza felé (...) december 7-én meg is érkezett a községbe Kolozsvárról. Szombaton, 8-án presbiteri gyűlést hivatott össze amelyen kijelentette, hogy visszatért és kérte az ő viszszafogadását állásába. A presbitérium között azonban most is megoszlottak a vélemények, 11 presbiter 6 ellenében azt javasolta, hogy nem fogadja vissza. Azonban az eredmény az lett, hogy mégis sikerült meggyőzni a többséget és visszafogadta a presbitérium a lelkészét, aki azonnal kért 6 havi betegszabadságot amit meg is kapott és egy nyilatkozatot adott melynek értelmében nem akar és nem fog többet a zselyki gyülekezetben szolgálni. A szabadsága letöltésére M. lelkész úr Kolozsvárra utazott". 313