Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Molnár Ambrus Mátrafüred: A Református Teológia Doktorok Kollégiuma Vallási Néprajzi Szekció határon túli kutatásai és eredményei

21. HERMANN Egyed: A katolikus egyház története Magyarországon 1914-ig. München, 1973.393. 22. WÜNSCHER Frigyes: Tordas a Balogh Elemér szövetkezeti mintafalu. Budapest-Debrecen, 1943. 47-49., PESTY Frigyes: Helységnévtár. Fejér megye. Fejér Megyei Történeti Évkönyv XI. Székesfehérvár, 1977. 287., 237. Molnár Ambrus (református lelkész, Mátraháza): A REFORMÁTUS TEOLÓGIAI DOKTOROK KOLLÉGIUMA EGYHÁZI NÉPRAJZI SZEKCIÓJÁNAK HATÁRON TÚLI KUTATÁSAI ÉS EREDMÉNYEI A magyar nép hitéletében, vallásos gyakorlatában és mentalitásában az utóbbi évtizedekben jelentős változások mentek végbe. A vallásos hit értékei sokak tudatában kezdenek elhomályosulni, és helyükön nem alakul ki magasabbrendü lelki tartalom. A változásokat egyrészt a kívülről ható idegen eszmék: a marxizmus-leninizmus, a kommunizmus és az ateizmus idézték elő. Másfelől az egyházi életen belül ható erők: az ökumenikus mozgalmak - vagyis a keresztény egység megteremtésére irányuló erőfeszítések, - ill. az ún. kis, újprotenstáns közösségek kialakulása formálta át a vallásos életet. Ezek a szemünk előtt zajló jelenségek indokolják és sürgetik, hogy a népi vallásosság rajzát elkészítsük, és megmentsünk valamit az egyetemes magyar kultúra számára a keresztyén hagyomány világ kincseiből, egy új magyar kultúra kialakítása érdekében. Ennek a kultúrának a kialakításával kapcsolatban igaz és érvényes ANDRASFALVY Bertalan megállapítása: "A keresztyénség tiszta forrásként használta a Szentírást, és a keresztyén kultúra elemei lehetnek számunkra ma is a tiszta források." A fentieken túl a történelmi szükségszerűség is indokolta a protestáns egyházak, - elsősorban a reformátusság - hagyomány világának összegyűjtését, értékelését és szintézisének elkészítését. A katolikus néphagyományok, népi vallásosság feltérképezése, összegyűjtése és közkinccsé tétele SCHWARTZ Elemér, BÁLINT Sándor és ERDÉLYI Zsuzsanna munkájának eredményeként; a zsidó pedig GOLDZIHER Ignác, HELLER Bernát, LŐW Immánuel, PFEIFFER Izsák és SCHEIBER Sándor érdeméből előbb elkezdődött, és nagyjából már meg is történt. A reformátusság (amely a magyar népesség közel 25%-át alkotja) különböző fokú kulturális és hitbeli rétegből tevődik össze. Túlnyomó többségét a 271