Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Gulyás Éva Szolnok: Szent György tiszteletének emlékei és hagyományai – szokások és hiedelmek

ségét az újabb kutatás nem igazolta, a pápai kongregáció Györgyöt századunkban törölte a szentek jegyzékéből.

4 Ennek ellenére kultusza hosszú időn át virágzott a középkor lovagi világában. A Meroving-dinasztia György mondaszülte fiától származtatta magát. Oroszlánszívű Richárd angol király őt választotta a kereszteslovagok védőszentjének. Ő lett a lovagok, lovaskatonák, cserkészek, továbbá fölszerelése miatt a fegyverkovácsok, szijjártók céhének, a vándorlegényeknek, a lóval foglalkozó parasztoknak patrónusa.

5 Görög eredetű neve (Georgios) is parasztot, földművelőt jelent. Több európai tartománynak, így Angliának, Portugáliának patrónusa. Magyarországon már István király idejében elterjedt tisztelete. Csak utalnék arra, hogy a magyar korona zománcképei közt ott találjuk a két keleti katonaszent György és Dömötör ábrázolásait. Egyik legrégebbi, IX. századi kápolnája Veszprémben található. Az Árpád-korban a barbárokkal vívott harc jelképeként igen jelentős volt kultusza. Bálint Sándor több írásában is bemutatta és értékelte ezeket az emlékeket, amelyekre itt most nem térek ki.

6 Nálunk a barokk idején kezdett hanyatlani kultusza, más szentek léptek a helyébe, így pl. Szent Vendel, Lénárd, Remete és páduai Szent Antal stb. Egyházi kultuszával szemben névnapja került előtérbe az újkorban, legalábbis a néphagyományban, a közéletben, gazdasági életben. Valójában még mindig nyitott kérdés a kutatás számára, hogy a napjához kapcsolódó szokások, hiedelmek milyen mértékben kapcsolódnak a szent kultuszához. Ezért nem haszontalan szemügyre venni és felkutatni azokat a tradíciókat, amelyek segíthetnek ezt eldönteni. Szent György-nap évkezdő, illetve határnap voltát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a középkorban országszerte a közigazgatási év kezdete volt. A városi és falusi magisztrátus ilyenkor tartotta a tisztújítást és az új tisztviselők ekkor foglalták el hivatalaikat. Szent György kiterjedt középkori kultusza minden bizonnyal szerepet játszott abban, hogy a választások az oltalma alatt történtek. A gazdasági év ritmusához való igazodás is közrejátszott, hiszen ettől kezdve a természet megújulásával összhangban a gazdasági, hivatali teendők is megsokasodtak. A budai polgárság bíróválasztása Szent György napján ceremoniális rendben zajlott le. A volt bíró leköszönt, majd a földre helyezte hivatala jelképeit, a zöld gallyat és a fehér bírói pálcát. Ezek a választás után az új bíró tulajdonába kerültek.

7 Szeged tisztújítása napjául már Zsigmond király Szent György vitéz és vértanú ünnepét jelölte meg.

8 III. Károly szabadalmi levele (1719) szintén erre a napra írja elő a restaurációt

9 és a XVI. században Sopron és Gyöngyös is ekkor választotta elöljáróit. "Nagykőrösön a XVIII. század első felében még Szent György napján választották a főbírót és ekkor újították meg a magisztrátust. Ehhez kapcsolódott az a szokás, hogy a helyi református iskola növendékei megköszöntötték a város vezetőit. 1744. április 23-án a körösi bíró a Szent György napkor köszöntő 224