Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Gergely Budapest: A moldvai csángó magyarok szerelmi varázslása

Oglinda. Tükörbenézés Gyűrűbenézés Lészped, 1989. Magyarfalu, 1990. Akármikor lehet, hétfőn, szerdán és pénteken. Műnk féltünk nézni bé, azért, hogy megtalálunk látni koporsót. Mert - azt mongyák, ki meg van halva, ki téged férjhez kéne vegyen, akkor meglátod a koporsót. S ha nem aszongya az - nincsen az meghalva, akkor látod életbe. Ekkora." (Somoska, 48 éves asszony, 1989.) Ugyanez a történet újra ettől az asszonytól, 1991-ben: "Aztán mi úgy csántuk, elébb vizet tettünk, aztán így, oglindát, két oglindát, s elnéztünk erre, nem kellett úgy a fejünkhöz tegyük. Há! S az az ösven... s aztán ott mutitódik. Ember (nős ember!) es mutitódik no, én úgy haliam vala, ezelőtt mutitódik. Mi lányok voltunk, mikor ezt csántuk! S kinek meg van halva, kit el kell vegye, annak mutitódik egy koporsó, zsillye (sír). Kendeméknél, hogy mongyák: Mellikbe temetik, teszi bé a hótot. S kinek nem... katona, az akkor... katona mutitódik előtte, s ha nem, egy ember mint akármellik. Mellik nem katona, valami. Úgy. Én úgy tanultam, hogy úgy csánnyuk vala, mikor lányok voltunk, aztán taníttam vót ezeket Terézéket is (lányát) de féltek megcsánni. Ekkora... Ezt az oglindába kell nézze (nem a vizes tányért), hogy az tetszeggyék, s akkor az az ég... a két gyortya szemlél, mintha lenne egy rend fa. Egy rend (sor fa), mint egyebütt, mint van a susékon is fa! Osztán ott meglátod. Látc 196