Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Csoma Gergely Budapest: A moldvai csángó magyarok szerelmi varázslása

Oglindázás. Oglinda. Tükörbenézés újesztendő Klézse, 1989. éjjelén. Felsőrekecsin, 1990. Mikor a legény "lyányászni" indult, a leány vagy édesanyja szerette volna tudni, ki lesz a jövendőbeli. Régebben felkeresték az "ellátót", aki tudott társalogni az elhaltakkal és ismerte a jövőt is. Nevezetek "tátosnak is. "... a tátos fenn ember!" (Külsőrekecsin.) "Melik álmod valamit, s kitalájja mire ménen. Az a tátos." (Klézse.) "Nem hazud az a tátosz ember. Nem hazud az a tátosz ember. Nem hazugszág, hé! Milien beszéd! A... tudósz ember, amellik elé lát. Az! Azt mongyák tudósz ember!" (Bogdánfalva.) "Meghótt. Ott... a... tudott fermekálni! (Varázsolni). Jöttek idegenek. Trunkiak nem mentek hozzá, mert tudták, hogy hazud. De az idegenek mentek oda... A... sz ha ember részegesz volt, sz elhatta (az asszonyt) vaj lehet, valamerre el volt menve ő, aszonta: visszacsánnya, hogy visszajő az embere, vaj... Te nem halltad-e? Kósza Péter. О meghalt. Végzett... Nem vitte el a pap esz... Ugy-e, nem? nem, mert neki... kártyái voltak, kártyái, s csalta világot!" (Trunk 65 éves asszony.) "Igen, igen! Nem csitílt (olvasott), csak megnézte ológlindába: (tükörbe): "ne, nézzed meg! a szeretőd ott van ni! Illen, s illen helyt, ott van a szeretőd! De aszongya: "fizesd, aggy nekem ennyit és ennyit, és én megmondom neked - asszongya - hogy hol a Te szeretőd!" Szongya. S mikor - aszonta - hogy hol a Te szeretőd!" 192