Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Tánczos Vilmos Kolozsvár: A moldvai magyarok búcsúvezetői

Ádám keserű almája hozott a kénos halálra. Jertek az én keresztfámhoz, üdvességetek oltárához. Boruljatok le előtte szent atyámhoz könyörögve, soha el ne felejtsetek, hogy meghaltam érettetek. Üdvezlégy Jézus szent vére, üdvességünk drága bére, decséséges öt mélj sebe, decséséges öt mélj sebe. Az irgalmas Szent Istenünk, leborulva/ esedezünk, drága keresztedvei kérünk, nyisd meg az egeket nekünk. Amen.

2

* Hangsúlyoznunk kell, hogy a Kis-Somlyó hegyén végzett ájtatoskodásnak ez a hagyományos rendje ma már csak töredékesen van meg, és teljesen bizonyosra vehető, hogy az utolsó búcsúvezetők tünésével az anyanyelvű énekek, imák is teljesen eltűnnek. A Lehullott a Jézus vére... például Lujzikalagorban otthon is használatos volt valaha, de ma már csaknem teljesen elfelejtették. ("Halottnál az imádkozásba elénekeltük a Lehullott a Jézus vérit es. Apósom énekelte. De most már madzsarul nem énekelnek. Rományul csak. Most má nem engedték az asszonyok. Hodzs mondzsa rományul, me madzsarul nem értik."

22

) Noha a búcsú vigiliáján a moldvai magyarok legnagyobb része a templomban alszik, itt a búcsúvezetők már alig jutnak szerephez. Az éneklésben, imádkozásban nem ők az irányítók, hanem az ugyancsak itt éjszakázó, távolabbról jött székely csoportok vezetői. Ennek egyfelől az az oka, hogy a csángók itt számbeli kisebbségben vannak, másfelől a búcsúvezetők világosan tudják, hogy az énekek egy részét a székelység másképpen énekli, mint ők. Andor János elmondotta, hogy egyszer énekelni kezdte az Ó, áldott Szűzanya, mennyei szép rózsa... kezdetű Mária-éneket, de a tömeg a dallamot már az első sor után elvitte, úgy hogy nekik, akik az éneket kezdeményezték, végül hallgatniuk kellett.

23 160