Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

Mohay Tamás Budapest: Hagyomány és hagyományteremtés a csíksomlyói búcsún

együtt megtalálható a Néprajzi Múzeum Adattárának Diagyííjteményében D. 24146-24284 számon. 17. Például: KOVÁCS Sándor: Csíksomlyó a Székelyföld Rómája. Székely útkereső I. évf. 2. sz. ( 1990. május) 11. ("Ennek - az 1567. pünkösd szombati győzelemnek, MT - emlékére, azóta minden pünkösd szombatján zászlók és keresztek alatt gyűltek össze Erdély minden tájáról a hithű katolikus hívek."); TÁNCZOS Vilmos: A csíksomlyói kegyhely története. Kiadó: Európai Idő, Sepsiszentgyörgy, 1990. ("1567. óta minden pünkösdkor elzarándokol ide a Székelyföld és a csángó vidékek katolikus magyarsága. A búcsúsok száma mindig több tíz-ezerre rúgott, de 1946-ban, az utolsó nagy pünkösdi búcsú alkalmával meghaladta a százhúsz-ezret." 10.) Pünkösdi búcsú Csíksomlyón. Szent Gellért Egyházi Kiadó, é.n. (1990.) ("A nyolc templomos falu kincse a Mária-kegyszobor, melyet 1567 óta a Székelyföld katolikus népe pünkösd szombatján minden évben felkeres." 5.) 18. Más megjelent írások: Pünkösdi búcsú Csíksomlyó 1990. Csíkszereda, 1990. RMDSZ Értesítő 1990. VI. 3. (Az RMDSZ Csíkszéki szervezetének hetilapja, szerk. Brassói M. Pál) teljes száma; Hargita népe 1990. VI. 1.: közli az egyházközségek helyét a körmenetben, valamint a különvonatokat; ua. VI. 2-án pünkösdi mellékletet adott ki a leggyakoribb énekekkel, DOMOKOS Pál Péter: Az én Erdélyem с könyvéből vett részletekkel, stb. A Keresztény Szó с hetilapban a búcsú előtti hetekben több cikk(sorozat) is található: FODOR Sándor: Csíksomlyó ünnepe. KSZ 1.12. (1990. ápr. 22., 29., máj. 6., 20., jún. 3), FODOR Sándor: A csíksomlyói ferences könyvtár kincseiről 1-4. KSZ I. 15. sz. (1990. máj. 20), stb. A Csángó Újság (Sepsiszentgyörgy) májusi száma fényképet közölt: Tirgu Ocna-i asszonyok a csíksomlyói búcsún (ERŐSS .1. Péter felvétele). Egy teljességre törekvő gyűjtés bizonyára még számos adatot találna. 19. A romániai televízió magyar adásában is, és a magyarországi televízióban is megjelent egy összeállítás a somlyói búcsúról nem sokkal annak befejeződése után. A Rádióban előre bemondták például a körmeneten részt vevő egyházközségek sorrendjét. 20. A vallás(gyakorlat) és az identitás kapcsolatára újabban hazai kutatók is fölhívták a figyelmet: BARTHA Elek: Az egyházak szerepe a nemzetiségi kultúra megőrzésében. In: Folklór és tradíció 4. Budapest, 1987. 238-247. BARNA Gábor: A búcsújárás szerepe a vallásosság ápolásában. In.: Népi vallásosság a Kárpát-medencében I. szerk. S. LACKOVITS Emőke. Veszprém, 1991. 127-136. Magyarországi kutatásában az identitás volt a vezérfogalma az amerikai antropológus HUSEBY Évának: Közösség és identitás Cserépfaluban. Ethnographia XCVI. (1985.)493-508. 21. L. Hagyomány és hagyományalkotás. Szerk. HOFER Tamás-NIEDERMÜLLER Péter. Budapest, 1987. Néphagyományok új környezetben. Szerk. BÍRÓ Zoltán-GAGYI JózsefPÉNTEK János. Bukarest, 1987. 22. DOMOKOS Pál Péter: Rendületlenül. Márton Áron Erdély püspöke. Szerk. HÍDVÉGI Máté. Eötvös Kiadó - Szent Gellért Egyházi Kiadó. H.é.n. (1989.) 182. "A nép között az a hír járta, hogy a püspök urat az állam el akarja fogni. A legények lovakat vezettek elő, és a püspök urat egy fehér lóra ültették. A lovas püspök körül a legerősebb legények egymásba karolva gyűrűt alkottak. Ezután még tíz, hasonló gyűrűvel vették körül a központot. Annyira, hogy még a püspök közelébe se juthatott senki. "Áron püspök fehér lován bevonult már a székely nép legendáiba..." - írta a jelenetről az Osservatore Romano 1949. július 1-i száma." JAKAB Gábor: A meggyilkolt bíboros kései utóda: Márton Áron. Korunk harmadik folyam 1/10. (1990. október) 1278-1280. "(Márton Áron) A letartóztatást megelőzően Gyimesfelsőlokról, csángók hatalmas tömegétől körülvéve, fehér lovon vonult be az utolsó csíksomlyói búcsúra (idén rendezték meg először azóta a szóba hozott búcsút), illetve ahogy akkor az Osservatore Romano alkalmi számában fogalmaztak: "a székely nép legendáiba"." (1283.) 147