Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

P. Szigeti Tibor Oros OSB (1963–1991) Győr: Bencések a néprajz szolgálatában

te, de már akkor gondolhatott egy, a teljesség igényével fellépő nagy összefoglalásra, hogy azzal is kifejezhesse szeretett Rendje iránti ragaszkodását. Mikor Veszprémben a Múzeum vallási néprajzi kiállítása megnyitóján részt vett, akkor kérték fel, hogy a szeptemberi konferencián előadást tartson. Mindjárt a nagy összefoglalást tervezte. Hirtelen támadt betegsége és váratlan halála azonban megakadályozta abban, hogy elgondolását megvalósíthassa. Nekem — volt győri gimnáziumi tanárának, majd kollégájának —jutott a szomorú feladat, hogy bővítés nélkül maradt írásának részleteit felolvassam.) Ezzel a kis összefoglalással - írja 1982-ben - az volt a szándékom, hogy ha valaki érdeklődik a néprajz iránt, és szeretné megtudni, hogy rendtársaink a múltban és a jelenben foglalkoztak-e ezzel a tudományággal, akkor indulásnak és a kutatásnak segítség legyen. Mivel a néprajzi könyvek túlnyomó többsége nem foglalkozik a bencés néprajzosokkal, nevüket és munkásságukat csak jelezve találjuk néhol. SZEDER FÁBIÁN János (1794-1859) 1794-ben született Csábon (Hont. vm.). Elemi iskoláit Csábon, Naszvadon és Ersekújvárott végezte. Ez utóbbi helyen kezdte meg középiskolai tanulmányait. 1795-ben Komáromban grammatista, majd syntaxista. 1797-99-ben Esztergomban poéta és rhetor. A poézist a nagy Révay Miklóstól tanulta... 1803-ban lépett be a visszaállított Szent Benedek-Rendbe... 1832-től 1841-ig az újonnan alapított könyvtár őre, valamint levéltáros. Az új könyvtár berendezése és a könyvek katalogizálása jórészt az ő munkája. 1841-ben Füssre ment, ahol a rendi birtokokat kezelte. Szeder 1830-ban pályázott a budapesti Tudományegyetem magyar nyelv tanszékére, de nem sikerült neki, habár az első helyen jelölték. 1831. febr. 17én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta, de ennek munkájában nem vett részt. A Jénai Mineralógiai Társaság is tagjai közé választotta, de az előzőhöz hasonlóan lemondott róla. Irodalmi munkássága igen sokoldalú. 1828-ban Esztergomban szerkeszti az Urániát, amely az Auróra mintájára készült. Ugyancsak ez a könyv indította meg levelezését kora irodalmáraival: Kazinczyval, Kisfaludy Károllyal, Döbrenteivel, Szalay Lászlóval. Próbálkozott népdalírással is. Szeder gondolkodó elmélyedni szerető természet volt. Jegyzetei tele vannak mély és szép gondolatok feljegyzéseivel, ezeket javarészt maga írta és meg is jelenttette. 113