Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)

P. Szigeti Tibor Oros OSB (1963–1991) Győr: Bencések a néprajz szolgálatában

te, de már akkor gondolhatott egy, a teljesség igényével fellépő nagy össze­foglalásra, hogy azzal is kifejezhesse szeretett Rendje iránti ragaszkodását. Mikor Veszprémben a Múzeum vallási néprajzi kiállítása megnyitóján részt vett, akkor kérték fel, hogy a szeptemberi konferencián előadást tartson. Mindjárt a nagy összefoglalást tervezte. Hirtelen támadt betegsége és várat­lan halála azonban megakadályozta abban, hogy elgondolását megvalósít­hassa. Nekem — volt győri gimnáziumi tanárának, majd kollégájának —jutott a szomorú feladat, hogy bővítés nélkül maradt írásának részleteit felolvassam.) Ezzel a kis összefoglalással - írja 1982-ben - az volt a szándékom, hogy ha valaki érdeklődik a néprajz iránt, és szeretné megtudni, hogy rendtársaink a múltban és a jelenben foglalkoztak-e ezzel a tudományággal, akkor indulás­nak és a kutatásnak segítség legyen. Mivel a néprajzi könyvek túlnyomó több­sége nem foglalkozik a bencés néprajzosokkal, nevüket és munkásságukat csak jelezve találjuk néhol. SZEDER FÁBIÁN János (1794-1859) 1794-ben született Csábon (Hont. vm.). Elemi iskoláit Csábon, Naszvadon és Ersekújvárott végezte. Ez utóbbi helyen kezdte meg középiskolai tanulmá­nyait. 1795-ben Komáromban grammatista, majd syntaxista. 1797-99-ben Esztergomban poéta és rhetor. A poézist a nagy Révay Miklóstól tanulta... 1803-ban lépett be a visszaállított Szent Benedek-Rendbe... 1832-től 1841-ig az újonnan alapított könyvtár őre, valamint levéltáros. Az új könyvtár berendezése és a könyvek katalogizálása jórészt az ő munkája. 1841-ben Füssre ment, ahol a rendi birtokokat kezelte. Szeder 1830-ban pályázott a budapesti Tudományegyetem magyar nyelv tanszékére, de nem sikerült neki, habár az első helyen jelölték. 1831. febr. 17­én a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választotta, de ennek munkájá­ban nem vett részt. A Jénai Mineralógiai Társaság is tagjai közé választotta, de az előzőhöz hasonlóan lemondott róla. Irodalmi munkássága igen sokolda­lú. 1828-ban Esztergomban szerkeszti az Urániát, amely az Auróra mintájára készült. Ugyancsak ez a könyv indította meg levelezését kora irodalmáraival: Kazinczyval, Kisfaludy Károllyal, Döbrenteivel, Szalay Lászlóval. Próbálkozott népdalírással is. Szeder gondolkodó elmélyedni szerető ter­mészet volt. Jegyzetei tele vannak mély és szép gondolatok feljegyzéseivel, ezeket javarészt maga írta és meg is jelenttette. 113

Next

/
Oldalképek
Tartalom