Népi vallásosság a Kárpát-medencében 2. A hasonló című, 1991-ben Veszprémban megrendezett konferencia előadásai és hozzászólásai (Veszprém-Debrecen, 1997)
Petánovics Katalin Keszthely: Az álom szerepe egy asszony életében
erősítse föl őket, mert így nem kellenek senkinek. Ö életre hozta a kis pólyásokat, s aztán úgy megszerette őket, hogy nem volt szíve visszaadni. így már 5 gyermekről kellett gondoskodnia. Hozzá vitték a sebesült fiatal katonát, s ő meggyógyította, hetekig ellátta. Közben állatokat nevelt, művelte a földjüket, rendben tartotta a lakást, a nagy családot, minden reggel elszaladt áldozni, és éjfélkor már mondta fogadott imáit a bűnös világért. 1952-ben, amikor kilakoltatták őket, évek óta beteg férje lelkileg összeomlott, s felakasztotta magát. És ez az asszony talpon maradt, szenvedéseit feloldotta a hitben, küzdelmeit felajánlássá nemesítette. Imádkozott, keményen dolgozott, férjhez adta nevelt lányait, s aztán kitartó szorgalommal évekig írta az életét. A befejezett müvet így írta alá: Paula III. rendi nővér. Ezt érezte igazi nevének. Vajon miért ez a hatalmas erőfeszítés? Miért mondja el álmait, látomásait, amikor azt megtiltották neki? Maga adja meg a választ: "Mert az nemcsak nekem szól, hanem mindenkinek." 33 Bizonyára úgy gondolta, hogyha a világi dolgokat kötelessége rendben elintézni, akkor a lelkieket méginkább. Mégegyszer szembe akart nézni élete minden jelentős eseményével és példát akart adni: ha ő tudott így élni, mások is tudnak. Ahogy álmaiban is mindig ő küzdötte le az akadályokat, hogy utat nyisson a többieknek, most is ő jár elöl, csak nyomába kell lépni. Ez az ő szellemi végrendelete. Isten nagy ajándéka a szeretet - nem az okosok, a müveitek kiváltsága, hanem mindenkié. Azt hiszem, ennek a szegény asszonynak a "lélekrajzából" egyértelműen kiderül, hogy az egyszerű emberek ugyanúgy, vagy jobban is szerethetnek, mint a bölcsek, s ezen keresztül jobban érthetik Isten lényegét. JEGYZETEK 1. A kéziratot BENCSIK Pál apát-plébános úrtól kaptam, amelyet e helyütt is szeretnék megköszönni. 2. A témával foglalkozva keresni kezdtem az álmokkal kapcsolatos néprajzi szakirodalmat, de elszórt adatokon kívül ilyet nem találtam. Amíg a látomásokról számos irodalmi és néprajzi tanulmány szól, addig az álmokra nem fordítottak figyelmet, vagy besorolták a látomások közé. Szerintem a kettő nem ugyanaz, bár közös gyökerekből származik és néha átcsap egymásba. V.o. 20. jegyzet. Némethné maga is határozott különbséget tesz álmai és látomásai között. Az utóbbiakat mindig ébren élte át. 3. Második álom, kézirat 107. és harmadik álom kézirat 121. és még kézirat 114. és 116. stb. Vö. ezzel kapcsolatban SZEPES Mária: Álomszótár. Bp. 1989. 57. "A jelentős álmok, különösen a profetikus álmok mindig égő, szinte irreális színekben ragyognak, és ezekre viszsza is emlékezik az álmodó." - L. még GACSÁLYI Gábor: A látomások szerepe a mai gyülekezeti életben. In: Vallási néprajz 1. Református néphagyományok. (Szerk.: Dankó ImreKüllős Imola) Bp. 1985.272. 109