Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Gulyás Éva: Szőlővédőszentek (Donát, Orbán, Medárd) jászberényi szobráról, együttes előfordulásuk, ábrázolásuk kérdéséről
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Feljegyezték, hogy csoda is történt, mert a vihar következtében forrás fakadt a földből, melynek vizében Mária szobrot találtak, ezért csodatevő erőt tulajdonítottak neki, gyógyvíznek, szentkútnak tartották, körülkerítették és kútházat emeltek fölé. A városi elöljáróság még ebben az évben úgy döntött, hogy a csoda emlékére fogadalomból Mária kápolnát építenek a szentkút mellé, alapkövét még 1747-ben letették, de pénzhiány miatt csak 1758-ra készülhetett el, ez év szeptember 15-én szentelték fel. A kápolna már nem áll, romladozó állaga miatt a városi elöljáróság úgy döntött, hogy templomot építenek a helyére. A ma is álló Szentkúti templom 1836 és 1842 között épült Homályossy Ferenc és Haág Ádám tervei alapján, Szűz Mária neve tiszteletére szentelték fel. A másik esemény, ami az eddigiekkel összefüggésbe hozható, mivel ugyanazon a helyen és a redempciót követő nehéz években történt, a következő volt. Sipos Pál „Jászberény város érdemes tanácsosa” 1750-ben kálvária keresztet állíttatott a szentkút melletti régi temetőben, „a kút hátán lévő dombon.” A kereszten korpusz, a kereszt tövében Mária Magdolna térdepel, a kereszt mellett Mária és Mária Salome szobrai állnak. A szobrot a hozzátartozók 1795-ben, 1800-ban is felújíttatták.2 Az Egri Képes Naptár 1865-ben megjelent metszete együtt ábrázolja a Szentkúti templomot és a közelében, magaslaton álló Kálvária keresztet. A Szentkúti templom ma is áll, előtte a szentkúti forrás és az időközben a dombról levett és áthelyezett szentkúti Kálvária, melyről úgy tartják, hogy a város legrégebbi és legszebb kálváriája az öt közül.3 4 Egy évvel korábban, 1749-ben készült a szőlővédőszentek barokk szoborcsoportja is, amelynek bemutatása, elemzése tanulmányunk célja. Feltételezzük, hogy az 1747-es pusztító jégverés következtében emelhették, de sajnos bizonyítani nem tudjuk. A jászberényi tanácsi jegyzőkönyvben nem találtunk erre vonatkozó anyagot, sajnos az Egri Érseki Levéltárban sem. Legkorábbi az 1766-os canonica visitatio bejegyzése, mely megemlíti, amikor a jászberényi szobrokat, kereszteket felsorolja: „Szentháromság, Szenvedő Krisztus, Nepomuki Szí János szobrok a városon belül. Szent Donát, Szent Urbán, Szent Medárd a szőlőkben. Ezeken kívül 3 kő oszlop (a kőképek lehettek- mj .tőlem), 3 kőkereszt és 8 fakereszt. ”4 Mindenesetre elgondolkodtató e szakrális építmények emelésének időbeli közelsége, sőt az első kettő (kápolna, kálvária) térbeli egybeesése is, és az 1747. évi pusztító viharral való valószínű összefüggése. A Dónát- vagy Dónátus-szobor, ahogy a jászberényiek röviden nevezik a 2 Lásd. Bagi Gábor: A Jászkunság fővárosa a megváltakozás után. 56. (kézirat) Damjanich János múzeum helytörténeti adattára. 3 Sáros 1971,38. 4 DMHA: 3096-97. 709
