Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kővári Réka: Adalékok az ún. Kecskés-miséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. sén használatos ezen énekfüzérről, amit Mathia Károly gyűjtött 1952-ben. A szentmise felajánlási cselekménye alatt pásztorjátékként adta elő a kórus (az angyal és a hét pásztor szólóénekét tuttiban fejezték be).11 Liturgikus helye miatt ez a variáns - érthetően - rövidebb (bár egyes helyeken további rövid énekek is szerepelnek benne, 1. táblázat 1-7. pontja). A helyszíni népzenei lejegyzés alapján annyit tudunk, hogy a 20. század elején Diskai József kántor hozta be az éneket, de kérdés marad, hogy honnan. Diskai József kántorról, valamint az egykor az éjféli mise offertoriuma alatt énekelt pásztorjátékról Laczkó Ferenc plébános, illetve Molnár István egykori kántor szíves szóbeli közlései alapján a következőket tudtuk meg. Diskai kb. az 1920-as évektől 1940-ig volt kántor, őt - helyettesítők közbeiktatásával - 1942-ben (a kiskunfélegyházi tanítóképzőn való végzése után) Molnár István követte 1951-ig. Diskai Kistelekről Pécsre került székesegyházi kántornak. Molnár tőle, Pécsről kérte el a pásztorjáték kottáját, s elevenítette fel néhány év szünet után az éneklést. Hogy Diskai vagy maga az ének honnan származott, Kisteleken nem tudják. Lehetett a forrás akár Erdély is. De két éneknél (a táblázatban jeleztük: 3. és 4. szám) az alföldi Mezey énekeskönyvben található dallamalakkal azonosan (nem pedig az erdélyi népzenei gyűjtésekből ismert, vagy a Hódmezővásárhelyen élt variánsokkal) énekelték itt, ezért azt gondoljuk, hogy ez az Alföldről, vagy legalábbis alföldi közvetítéssel került Kistelekre. Legmeggyőzőbb bizonyíték erre azonban a záró, 12. sz. ének megléte (mely véleményünk szerint téves előjegyzés miatt lett moll dallam, míg a Mezey énekeskönyvben dúr.) 3) Erdély. A Székelyföldön Forrai Magdolna Gregoria nővér gyűjtötte először e pásztormisét, amikor Domokos Pál Péter ösztönzésére az 1950-es évek végén, ’60-as évek elején Udvarhely, Csík és Háromszék megyékben elsősorban Kájoni János 17. századi csíksomlyói énekeskönyve, a Cautionale Catholicum énekszövegeihez kereste a nép ajkán még élő dallamokat.12 Gregoria nővér Kézdiszentkereszten jegyezte fel a Kecskés-misét mint „karácsonyi énekes pásztorjátékot”.13 Az ő nyomában az ezredforduló előtt magunk is gyűjtöttük Háromszéken ezt a végigénekelt betlehemest (az eddig bemutatott népzenei gyűjtésekkel ellentétben már hangfelvétellel), több településen (városban, falun, búcsújáróhelyen), kántortól, paptól (aki egyúttal Forrai Magdolna egykori, Kézdialmáson szolgáló adatközlője volt) s világiaktól egyaránt.14 Az egymás11 Az egyházi énekkar tagjai, Kistelek (Csongrád). Gy. Mathia Károly 1952. május 25. Jelzet: Lsz 11654. 12 Domokos 1996. 13 Bíró István (76 éves), Kézdiszentkereszt (Háromszék). Gy.: Forrai Magdolna 1958 július 13. Jelzet: Lsz 6741. 14 Forrai Magdolna életéröl, gyűjtésének jelentőségéről, négy általa gyűjtött éneket és azok 20. 852
