Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Karlinszky Balázs: Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára. A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15–16. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. létől említett kápolnák és oltárok korábban is léteztek, azonban tömegesen ekkor jelennek meg az oklevelekben. A veszprémi székesegyházban található, illetve a hozzákapcsolt Szent György- és más kápolnák oltáraira vonatkozó adományok a 15. század második felétől sokasodtak meg. (Bár néhány korai előzmény már az 1360-as évektől datálható. 1378-ban berényhidai és papvásári - nem lehet kizárni ebben az esetben a további források hiányát sem - adományt kapott a veszprémi székesegyház Szent János evangélista oltára,72 1404-ben pedig egy jutási nemes tett adományt a Keresztelő Szent János és Pál apostol-oltárnak egy jutási „szerzett” malomról.73) Az 1460-as évektől kezdődő öt évtized az oltárok vagyonszerzésének igazi korszaka. Elképzelhető, hogy Mátyás király kedvelt püspöke, Vetési Albert (1458-1486) személyes példája nyomán tettek többen is adományokat az oltároknak, illetve több birtokvásárlásra is sor került ekkor. Vetési püspök 1467-ben a Szent András apostol, Szent András és Benedek vértanúk, Szent Miklós és Gál hitvallók és Mária Magdolna tiszteletére alapított oltár igazgatóságát az őrka- nonoki stallummal kötötte össze. Az alapítást követően az oltárt Újfalusi Gál őrkanonok saját vagyonából vásárolt felsőörsi és csopaki szőleivel, szántóival, rétjeivel, hajmáskéri fél malmával és veszprémi kanonoki kőházával dotálta.74 Az őrkanonok példáját követően több esetben a kanonokok gazdagították a székesegyházi oltárokat. 1473-ban a káptalan a székesegyház felújítási munkáira nagy gondot fordító püspöke iránti jóindulatból a Szent György-kápolnában lévő Krisztus Teste, Szent Adalbert, Lőrinc, Sebestyén és Januarius vértanúk tiszteletére emelt oltárnak adományozta egykori kanonoktársuk, az elhunyt Hadadi Demeter kanonok váralján lévő házát.75 A Szent Kereszt-oltár javairól 1491 után készült leltár szerint több kanonok tett a korábbiakban adományt annak javára, így Somodari György Alsóörsön, Komis Mihály Felsőörsön, Vámosi Albert pedig Paloznakon.76 1490-ben a székesegyház Szent Péter székfoglalása, Szent Péter vértanú és Szent Miklós hitvalló-oltár Albert nevű oltárigazgatója kapott a káptalantól adományt egy veszprémi házhelyre.77 1508-ban a Szent U172 Papvásáron 1368-ban a székesegyházbeli kripta Szent Imre-oltárának, 1373-ban pedig ugyancsak a Szent János-oltámak tett adományt László veszprémi püspök: VO 149. (97. sz.), illetve VO 316-317. (205. sz.). 73 VOSuppl 369-370. (205. sz.). 74 VO 241-245. (152. sz.). 75 VO 250-251. (157. sz.). 76 VO 296. (190. sz.) A kanonokok mellett az alapító püspök jóvoltából is részesült adományban az oltár 1476- ban: VO 257-262. (165. sz.). 77 VO 295-296. (189. sz.) Nem tudjuk, hogy Albert oltárigazgató azonos-e a 16. század elejének három Albert nevű kanonokja közül - Csányi, Bácsi, esetleg Szentkirályszabadjai Albert - valamelyikkel. Vö. Szk passim. 77
