Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Karlinszky Balázs: Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára. A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15–16. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. (1353),39 Szent Péter katedrája, Szent Péter vértanú és Szent Miklós hitvalló (1490), Szent Ulrik (1378)40. Ezt a sort a következő hét oltárral lehet kiegészíteni: Szent Gergely hitvalló (1467),41 Szent István protomártír (1467),42 Szűz Mária mennybemenetele (1508),43 Szűz Mária mennybemenetele, Mindenszentek és Keresztelő Szent János fövétele (1480),44 Krisztus Teste és Mindenszentek (1483),45 Szentháromság (1496—1528)46 és Szent Megváltó (1556).47 A felsorolt patrocíniumok nem minden esetben tekinthetők különálló oltárnak: többször egyesítették azokat, illetve újabb titulusokkal is bővítettek már létezőket. A székesegyház kápolnái és altemplomai további oltároknak adtak helyet. A Szűz Máriáról nevezett altemplomban Szűz Mária (1304), Szent Imre (1435), Szent Miklós (1381) oltára,48 a Szent László- (1359), a Szentlélek- (1371) és a Szent Márton-kápolnákban (1429) a védőszenteké állt. A székesegyház melletti Szent György-kápolnában a névadó szenté (1358) mellett egy oltár volt szentelve Krisztus Teste és Szent Albert, Lőrinc, Sebestyén, Januarius és mártírtársaik (1473) patrocíniumára.49 A középkor folyamán tehát összesen 25 oltárról van tudomásunk a székes- egyház épületében. (Az 1435-ben összeállított vagyonleltár 18 oltárt sorolt fel a székesegyházban és kápolnáiban.50) 39 Békefi első említését 1430-ra tette. Békefi 1907,26. 1353: DL 41240. 40 Békefi első említését 1399-re tette. Békefi 1907, 26. 1353: DL 91848. 41 V0 243. (152. sz.). 42 VO 243. (152. sz.). 43 Ekkor alapította Szentmihályfalvi Antal kanonok: VO 317-319. (206. sz.). 44 Ekkor alapította Polyáni János kanonok: VO 321-323. (208. sz.). 45 VO 267-268. (169. sz.) Nem azonos a Szent György-kápolnában lévő Krisztus Teste, Szent Albert, Lőrinc, Sebestyén, Januarius és mártírtársaik oltárával. Vö. 49. lj. 46 Az 1556-ban összeállított javadalomjegyzék szerint Jenői Mátyás kanonok (1496-1528) alapította. Szk 327. 47 Szk 327. 48 Többször említenek a források Szent Miklós-oltárt a székesegyházban, az altemplom megjelölése nélkül. A két oltár azonossága feltételezhető. 49 Békefi első említését 1476-ra tette. Békefi 1907, 22.; 1473: VOSuppl 431. (251. sz.). Az oltár nem azonos a székesegyházban álló Krisztus Teste és Mindenszentek-oltárral. A Szent György-kápolnában lévőnél minden esetben megjegyzik az oklevelekben, hogy az a kápolnában található, a Mindenszentek oltárral kapcsolatban pedig annak székesegyházbeli elhelyezkedését említik a források. Mindkét oltár alapítója ismert: a kápolnabélit Vetési Albert püspök alapította 1473-ban vagy nem sokkal korábban: VO 250-251. (157. sz.), 256-257. (164. sz.), 258. (165. sz.). A székesegyházbeli Krisztus Teste és Mindenszentek-oltár alapítója Komis Mihály segesdi föesperes volt: VO 272. (173. sz.), 276. (176. sz.), VOSuppl 450. (267. sz.). Ennek megfelelően az oltárigazgatók személye is különböző: Polyáni János kanonok a kápolnabéli oltáré 1480 és 1498 között-VO 321. (208. sz.), VO 303-305. (197. sz.)-,míg Gombai Gergely a székesegyházié volt 1484-ben. Jelentés utóbbi beiktatásáról: VO 277-278. (177. sz.). 50 Békefi 1907,26-27. 72
