Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Karlinszky Balázs: Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára. A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15–16. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A szóban forgó Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomot feltehetően már egy 1209-ben íródott okleveles forrás említette, de a 14. század első negyedében már biztosan létezett.3 Régészeti leletek és történeti topográfiai megfontolások alapján ez a templom körül kialakult szeg a mai Veszprém Cserhát nevű városrészének a várhoz közeli, nyugati peremén helyezkedhetett el.4 A hozzá csatlakozó Szűz Mária-kápolnára vonatkozó első adat a fenti, 1464-ben kelt oklevélben olvasható. Az ellentmondók által kifogásolt veszprémi telken található házban Porch Gergely somogyi főesperes, veszprémi kanonok lakott. A Porch család Veszprém megyei, elsősorban Veszprémben és környékén birtokos nemesi família volt. Porch Dénes, aki feltehetően azonos az 1464-es oklevélben szereplő Dénes presbiterrel, királyi emberként szerepelt két-két 1453-ban és 1454-ben, valamint egy 1464-ben kiadott mandátumban; ahogy apja, György fia István 1416-ban, 1444-ben és 1446-ban szintén.5 Gergely kanonok pontos rokonsági kapcsolatát a Porch családhoz ugyan nem sikerült megállapítani, de biztosan a família tagja volt. Káptalani méltóságára 1438-ból származik az első adat, amikor veszprémi kanonokként egy szentszéki perben Liptói Miklós nagyprépost (1416-1438) utasítására tanúkihallgatást hajtott végre. I. Ulászló király várnai halálát követő időkben, 1444-1445-ben, több peres ügyben is eljárt, mint a kanonoki testület jogi képviselője: például a Somogy vármegye számára tartott nádori közgyűlésen a Marcaliak által a káptalan sérelmére elkövetett zalamerenyei és nagyberényi hatalmaskodásokkal kapcsolatban. 1446-ban egy birtokcserénél, 1447-ben pedig a fehérvári keresztes konventtel szemben egy faddi (Tolna vm.) birtokperben volt a kanonokok jogi képviselője (procurator). Ugyanebben az évben megválasztották dékánnak. 1448-tól budai főesperes lett, és e méltóságában részt vett a kanonoki testület és az új nagyprépost, Emődi Pál (1446-1455) közötti küzdelemben. Budai méltóságára 1454-ből van az utolsó 3 1209: Egy végrendelet értelmében Róbert püspököt illette a városban közelebbről meg nem nevezett helyen található Szent János-templom kegyurasága. VO 32-33. (9 sz.). 1318 körül kelt Márton fehérvári foesperes végrendelete, amelyben többek között a Keresztelő Szent János- templom papjai számára hagyományozott értékeket: VO 42-43. (17. sz.) 4 A veszprémi városrészek, szegek elhelyezkedésére lásd legutóbb Solymosi László térképét, amely elsősorban a Szent Tamás-szegnek a vártól délre történő lokalizálásával zárta le vitás kérdéseket. A térkép: (A továbbiakban: VOSuppl) 560. Az előzményekre: Solymosi 2000, 129— 148., különösen: 138-147. Újraközlése: Solymosi 2014. A Szent Iván-szeg elhelyezkedésére legutóbb lásd Karlinszky 2014. 5 Csánki 1890-1941,284.; Porch Dénesre: 1453: MEV 176. (96. sz.) és uo. 177. (97. sz.), 1454: DL 14853. és MEV 188. (103. sz.), 1464: MEV 266. (153. sz.). Porch Istvánra: 1416: VO 190. (122. sz.), 1444: MEV 63. (31. sz.) és 1446: MEV 80. (43. sz.). 65
