Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. „sághj”34 35 templomra hagyott tíz forint mellett „az fellpétzi Aug. Confes. Lévő Ekklesiának" rendel tíz forintot „bizonyos conditiok alatt"?b Néha még ennél is több a címzett: Rhebecca Kleinin pl. 1759-ben Tét, Főlpétz, Kis Pétz, Csikvánd és Malomsok evangélikus gyülekezetéről is megemlékezik utolsó rendelésében;36 míg az 1766-ban testáló Stelczer Simon a fölpéci, a kispéci, a csikvándi, a lovászpatonai és a téti evangélikus templomoknak juttat egy-egy aranyat, prédikátoraiknak pedig 2-2 forintot.37 Más esetekben viszont az összeg a kiemelkedő: az 1756-ban testáló Matkovitz Erzsébet pl. - a fentebb említett Kasza Benedek özvegye - egyik rendelésében így fogalmaz: „A ’ Sopronyi Augustana Confession lévő Evangelica Ecclesiának, más irányban már feli tett intézésem Szerint, hagyok, és Legalok Eött Száz Rhenes forintokat”.38 A győri evangélikusok által hagyományokban részesített eklézsiák köre a következő évtizedekben nem nagyon változik: leginkább a fölpéci, a kispéci39 és a téti „Augustana Confession lévő Ecclesiák” említtetnek; a nekik szánt kegyes hagyományok összege pedig többnyire 5-10 forint körül van. Az 1770-es években már többször felbukkan testálóink megfogalmazásában egy győri evangélikus templom építésének reménye is. Ezzel kapcsolatosan csupán egy érdekes forrást idéznék: az 1783 márciusában nemes Balogh Imre özvegyeként testáló Nedoczy Anna említi, hogy férje végrendeletében „A Téti Templomunkra" 6 forintot, „itt Győrött épétendő Templomunkra” pedig 40 forintot hagyott, de egyik sem került még megfizetésre. Ezért elrendeli, hogy mindkettőt adják meg testamentumának végrehajtói, az utóbbi célra általa tett száz forint összegű kegyes hagyománnyal együtt.40 Mivel az említett győri templom 1785-ben elkészült,41 melyben a helybéli evangélikusok immár szabadon gyakorolhatták vallásukat, valószínűsíthetjük: ettől kezdődően vidéki kegyes hagyományaik száma lényegesen csökkent. Ennek alaposabb vizsgálata azonban még további kutatásokat igényel. 34 Ság, ma Győrság község, Győrtől kb. 15 kilométerre; vő. Kígyósi, 2002. 108-109. 35 GYVL, Végrendeletek 238. sz.; másolati példánya: GYEL, VMK, 2. köt. 240-243. (Idézett rendelések: 240.) 36 GYVL, Végrendeletek 285. sz.; másolati példánya: GYEL, VMK, 2. köt. 475-479. (Idézett rendelések: 478.) 37 GYVL, Végrendeletek 359. sz.; másolati példánya: GYEL, VMK, 3. köt. 264-266. (Idézett rendelések: 265.) 38 GYEL, Végrendeletek 229. sz.; másolati példánya: GYEL, VMK, 2. köt. 234—239. (Idézett rendelés: 235.) 39 Ma Kajárpéc része, Győrtől kb. 30 kilométer távolságban. 40 GYEL, Végrendeletek 577. sz.; másolati példánya: GYEL, VMK, 4. 416. (A dőlttel szedett részek betűhív közlések.) 41 Vö. pl.: Keveházy 2011, 235. 215
