Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Horváth József: A 17–18. századi győri végrendelkezők városon kívüli vallási kapcsolatairól

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

ja egy húsz forint összegű kintlevőségét.29 Amint az idézett példákból sejthető, a Győrhöz közeli települések református eklézsiáival ápolt kapcsolat nyújthatott lehetőséget ekkortájt az e hiten lévő győriek számára vallásuk gyakorlására, de a címzettek között megjelennek a híres református iskolavárosok eklézsiái is.

Evangélikus adalékok a városon kívüli vallási kapcsolatokra

A 17. század első feléből ez idáig nem találtam témánkat érintő adatot. A legkorábbi ilyen jellegű említés a győri Semberger Máté házastársaként 1655- ben testáló Hegyközy Katától származik, aki - hely jelzése nélküli, de valószínűleg a Moson megyei Szentmiklóson kelt - végrendeletének egyik tanújaként „Lebeni es Sz. Miklósi Ecclesiaban leuö lelki tanítót Bodicz Istuan Uramot" említi; a fiának hagyott ötszáz tallérra (házának ára) utóörökösül a „Lutheránus Ecclesia"-1 nevezi meg; „Az hallót élőt uallo hordozo keörösztre” pedig három tallért hagy „az Lebeni es Sz. miklosi prédikátornak".30

A 17. század második, valamint a 18. század első felének néhány elszórt említése után 1749-től kezdődően szaporodnak meg az evangélikus eklézsiák számára tett vidéki kegyes hagyományok: ennek fő oka valószínűleg az, hogy ez évben szűnik meg ismét az evangélikusok városon belüli szabad vallásgyakorlata, mely állapot azután a Türelmi Rendeletig tart.31 A kialakult helyzetet jól érzékelteti az Orbánn István özvegyeként 1751-ben testáló Háry Katalin utolsó rendelése, melyben jelen témánk szempontjából három érdekes rendelkezést is tartalmaz. Afölpéci és a kispéci lutheránus templomra öt-öt forintot testál; ugyancsak öt forintot hagy „az magunk Lutherános Szegényeinknek, a’ kik itt Szektának volt Templomunk előtt állanni, de most Fői is kis pétzen uadnak"\ végezetül pedig úgy rendelkezik: „ha az Ur Isten bennünket itt Győrött megént megh Örvendezteti Templombéli Lutherános Isteni Szolgálattal, tehát tartozzék Kata Leányom, vagy annak Successorj oda fizetnyi Húfi Foréntot".32

Az 1750-es évekből már több olyan végrendelet is fellelhető, melyben két-há- rom evangélikus gyülekezet is kegyes hagyományban részesül. Kasza Benedek pl. 1752-ben a téti és a fölpéci „Evangelica Lutherános Ecclesiára” tíz-tíz forintot, míg a szombathelyire öt forintot testál;33 Lukácsy János pedig 1756-ban a

29 GYVL, Végrendeletek 79. sz.

30 Horváth 1997, 22-23. (A dőlttel szedett részek betűhív közlések.)

31 A korszak győri vallási viszonyairól ld.: Bedy 1934, Bedy 1939, továbbá: Pataky 1985.

32 GYVL, Végrendeletek 189. sz.; másolati példánya: GYEL, VMK, 2. köt. 41-46. (Idézett rendelések: 43.)

33 GYVL, Végrendeletek 198. sz.; másolati példánya: GYEL, VMK, 2. köt. 225-230. (Idézett rendelések: 27.)

214