Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kothencz Kelemen: A Hajós környéki táj 19. századi vallásos ponyvanyomtatványai
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Rozália ezt az imát mondta el Erdélyi Zsuzsannának Nagyberényben (Somogy megye) 1968. december 17-én, amely alapján a néprajzkutató felfedezte a műfajt. A 98 éves korában is szellemileg friss, jó emlékező képességgel rendelkező adatközlő pénteki imának nevezte az imatípust.34 Fettich Nándor 1970. július 7-én Ferencz Rozáliától Petőmihályfán (Vas megye) gyűjtött egy 90 soros imádságot, amelynek 21-34. sora a Hét kereszt alatt... kezdetű imarészletet tartalmazza.35 A petőmihályfai imaváltozat záradéka szerint, aki hétszer elmondja az imát, hét fő bűne nyer megbocsátást. Erdélyi Zsuzsanna szerint „Az egész magyar nyelvterületen előforduló szöveg hol teljes egységben, hol részeiben, esetleg más imádságokhoz csapódva, viszonylag épen, romlás nélkül él. Ennek oka a ponyvára jutás, vagyis a Bagó Márton nyomdájából kimenő és több kiadásban rögzített szöveg ponyvái árusítása, ezzel könnyű terjedése főleg búcsújáróhelyek tömegei között.. .”36 Az archaikus imák jeles kutatója az imafajtát egyértelműen keresztény tudat- formájú-funkciójú szövegnek tekinti, és a szenvedéstörténet mozzanatai szerint a Mária keresi Krisztust-típusú imák közé sorolta. A Hét kereszt alatt lefekszek sort tartalmazó imát Polner Zoltán egy kupuszinai asszonytól Szegeden gyűjtötte fel, majd Silling István Kupuszinán tárta fel a népi ima nyomait.37 Takács György Erdélyben Csíkmindszenten, Gyergyóremetén, találta meg az ima változatát. A ponyvaimát a 19-20. század fordulóján Csernakeresztúrra települt bukovinai székelyek szintén ismerték.38 Összegzés helyett A Hajósról és környékéről előkerült vallásos ponyvanyomtatványok a műfaj magyarországi terjedésének korai időszakából valók. A ponyvák budapesti, szegedi, kölni, zombori, znojmoi nyomdák termékeként kerültek a környékre. Terjesztésük feltehetőleg búcsúk alkalmával, valamint búcsús énekesek közvetítésével történt. Számos esetben a magyar kiadványok német megfelelői is fellelhetőek Hajóson a római katolikus hívők aprónyomtatványai között. Részletes nyelvi vizsgálatokkal megállapíthatóak a forrásanyagok és a fordításaik közötti kapcsolatok. Az előadásban vázlatosan ismertetett vallásos ponyvák további alapos, filológiai elemzésével a fonémák, morfémák, szintaktikai kapcsolatok változásán 34 Erdélyi 1976, 269-274. 35 Fettich 1971,64. 36 Erdélyi 1976,274. 9. jegyzet 37 Polner 1985; Silling 2003, 368-369. 279. számú ima. 38 Takács 2011, 32., 37. 977
