Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Érdemes tehát szemügyre vennünk az idézett bibliai helyet. Vizsgálódásom tárgya szűkebben véve Ézs 1,2-4. verse volt, amit Heltainak az EPH. 2-re való utalása indokolt. Dán Róbert előbb idézett megállapítása, valamint Heltai saját szavai („Az Isten Fia, a mü Urunk Jézus Krisztus és az ő szent Apastali megmagyarázták münékünk, miképpen kelljen megérteni mind Mózesnek, mind a több Prófétáknak írásit”) indokolják, hogy a margináliára kitett bibliai helyeken továbbvezető hivatkozásokat is kereshetünk. Szent Pálnak az efézusbeliekhez írt levelének 2. részében a 2. vershez* 109 fűzve találunk utalást Ézsaiás próféta könyvének első részére, egész pontosan a 2-4. versig terjedő szakaszra. Ézs 1,2-4: „Halljátok egek, és vedd füleidbe föld! mert az Úr szól: Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, és ők elpártolának tőlem. Az ökör ismeri gazdáját, és a szamár az ő urának jászlát; Izráel nem ismeri, az én népem nem figyel reá! Oh gonosz nemzetség, hamissággal megterhelt nép, gonosz mag, nemtelen fiák! elhagyták az Urat, megútálták az Izráel Szentjét, és elfordultak tőle.” Bár tartalmilag ez a rész illeszkedhet a Háló egész koncepciójához (az Antikrisztus Pápa és pilésses darabanti elfordultak Istentől), azonban a Háló vizsgált gondolatmenete kifejezetten a hármasság problémakörét feszegeti, az idézett részletben pedig nincs utalás Isten egy voltára. Gyanítottam, hogy Heltai az itt idézett részben - a fentebb már említett Elohim-problémához kapcsolódva - kétszer is előforduló „Úr” kifejezésre akarta felhívni a figyelmet, hiszen a margináliához tartozó gondolat is ezt sugallja: „De ezt mondja a Pápa az ő piléses darabantival: ahol Mózes és a több Próféták az Izraelnek Istenét egynek mondják, ott nem egyet, hanem az Háromságot kell megértem.” Az idézett szöveg héber változatában megvizsgálva az Isten jelentésű szavakat megállapítható, hogy ezek alakilag megegyeznek a Dán Róbert által közölt Jehova szóval, ami nyelvtani egyes számot takar.110 Feltételezhetjük tehát, hogy Heltai itt a héber szövegre utalva akarja bizonyítani, hogy Isten egy. Az efféle bizonyítás azonban olyan mélységű bibliai jártasságot feltételez, amellyel a hitviták jól felkészült résztvevőinek sem ártott rendelkeznie. Ez a mozzanat erősítheti feltevésemet arról, hogy a Háló fordításakor lehetett cél egy olyan mű létrehozása is, amit a szentháromság-tagadók által megtéríteni szánt területek jövendőbeli prédikátorai haszonnal tudnának forgatni. megállapítása Heltai szövegével kapcsolatban. A 110. oldalon Háló 1979. kezdődő részben az „Erősen viszik az taligát az öröktől fogva született Fiúval. [...] Ha kedig kezdete vagyon, nem lehet öröktől fogva.” közötti szövegről megállapítja, hogy Heltai itt David Kimhi Zsolt 2,7-hez fűzött kommentárját idézi tartalmilag. 109 Ef 2,2.: „Melyekben jártatok egykor e világ folyása szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint, ama lélek szerint, mely most az engedetlenség fiaiban munkálkodik.” 110 Az összehasonlításban a Biblia 5.0 Cd-romot használtam. 957
