Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - F. Tóth F. Péter: Antitrinitárius propaganda Heltai Hálójában
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Mélius Péterrel ezen az 1566-os hitvitán történt, aminek egyik célja a vita alapjául szolgáló közös nevező megállapítása volt. Mindkét fél kölcsönös engedményeivel sikerült megállapodásra jutniuk a következőkben: a szentháromságtani vitákban csak a Bibliát fogadják el hiteles forrásként, a teológiai műszavakat nem fogadják el. Az óegyházi hitvallásokat elvetik, és csak az Apostoli Hitvallást fogadják el. A hármasság megjelölésére a trias fogalmat használják, megjelenési módjául a keresztelési formulában jelentkező változatot fogadják el. Dávidéknak nem sikerült becsempészni a megállapodásba a személyek alá- fölérendeltsége felé közelítő monarchikus szemléletet, így ebben a kérdésben nekik kellett némi visszalépést tanúsítaniuk.84 Bár a megállapodás nem volt hosszú életű, a Hálót vizsgálva észrevehetjük, hogy ezen értékek mentén halad. A Bibliára és az Apostoli Hitvallásra hivatkozik, és nagy hangsúlyt fektet Krisztus Istennel szembeni alárendeltségére, minthogy a szentháromság-tagadóknak erről még meg kellett győzniük hitbéli ellenfeleiket. A Biblia hiteles forrásaként való elfogadása és a magyar nyelvű Artes- fordítás kiadásának évszáma kapcsán újabb kitérőt kell tennem. 1570-ben még nem létezett teljes magyar nyelvű bibliafordítás, Károlyi Gáspár bibliája csak 1590-ben került ki a nyomdából. Ugyanakkor a Biblia egyes részeit már a Háló megjelenése előtt kézbe vehette az olvasni tudó közönség magyarul. A sort kezdhetnénk az apácák épülésére fordított bibliai részekkel, vagy a több kódexben, töredékeiben fennmaradt Huszita bibliával, ám ezek még igen szűk közönség számára voltak csak elérhetőek. A humanizmus és az erasmusi bibliafordító program hatására azonban Magyarországon is született néhány, szélesebb közönségnek szánt munka. 1533-ban jelent meg Szent Pál leveleinek magyar fordítása, Komjáti Benedek munkája nyomán, Pesti Gábor 1538-ban adta ki Uj Testamentum címmel a négy evangélista könyvét, Sylvester János Új Testamentum magyar nyelven, mellyet az görög és diák nyelvből újonnan fordítánk az magyar nípnek keresztyén hűiben vató ippülísíre című újszövetség-fordítása pedig 1541-ben jelent meg. A reformáció igényeinek kielégítését célul kitűző bibliafordítások csak ezek után következtek. Székely István 1548-ban jelentette meg prózai zsoltárfordításait Zsoltároskönyv címmel, Mélius Péter pedig 1565-ben jelentette meg a Sámuel két könyve és a királyok két könyve, valamint a Szent Jób könyve című bibliafordításokat. A magyar irodalom történetének első kötete említ még egy állítólagos Újtestamentum-fordítást is a református püspök tollából, az erről szóló adat azonban nem bizonyult megbízhatónak.85 Amiről azonban megbíz84 Vö. Kathona 1965, 103-111. 85 MIT 1.335-337. 943
