Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Csapa János: Református prédikációk a 19. század első feléből
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. CSAPA! JÁNOS Református prédikációk a 19. század első feléből „Hol vágynak azok a’ szépségnek virági melyek ortzádnak mezején nyílottak és pirosultak?” Az őcsényi református egyházközség 1845-ben épült, volt magtárépületének cserepezése közben kerültek elő a padlásról, 2009 augusztusában a tanulmány alapját képző források. Tizenhárom prédikáció mellett, egy 1816-os kiadású énekeskönyv, Ludvig Holberg: Synopsis Historiae Universalis című munkája (1771) és néhány Protestáns Egyházi és Iskolai lap. A prédikációk közül tíz feldolgozható, három azonban szakadt állapotuk miatt, csak részletekben olvasható. A feldolgozott tíz prédikáció is kissé hiányos, a törött cserepek által keletkezett beázás miatt az egymásra rakott papírlapok egyik sarka átázott, így ott a legtöbb szétmállott, ahol nem, ott néhány szó olvashatatlan, de ettől függetlenül értelmezhetők az írások. A prédikációk szerzője A prédikációkat szalacsi Szalacsy János későbbi őcsényi lelkész írta, feltehetően nagydorogi majd tengődi szolgálata idején, az 1830-as évek második felében. Két prédikáció van, melyekre feljegyezte a helyet és a dátumot. Egyiken Nagydorog, 1836. október 28 a másikon Tengőd 1839. olvasható. Nagydorog Tolna megyei község, a székesfehérvári út mentén helyezkedik el. Már a reformáció korai időszakában áttért az új hitre, a hagyomány szerint Sztárai Mihály hozta létre a település református gyülekezetét. Az 1830-as években a hívek száma 2700 fő volt.1 Tengőd, hol Tolna, hol Somogy megyéhez tartozott, attól függően ki volt a birtokosa, 1949-től Somogy megyéhez tartozik. Régi település, már az Árpád korban létezett. A Rákóczi-féle szabadságharc (1703-1711), valamint a XVIII. század elején pusztító pestis járvány miatt elnéptelenedett, majd 1715-ben települt újra. A református gyülekezet nyomait Tengődön 1618-ban találjuk, az 1715-ös újra településkor vált református több- 1 1 http://nagydorogiref-egyhaz.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=58:a- nagydorogi reformatus-egyhazkoezsag-toertenete&catid=2:rolunk&Itemid=45 (2016.05.30.) 909
