Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Gál Adél: Kéziratos imádságos füzetek Salánkról
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. zódott, egyedül végzett, igen hathatósnak mondott imádságoknak. Az ilyen, egyházilag nem jóváhagyható, sőt tiltott, sokszor töredékes vagy torzult szövegű imákat nevezi a néprajztudomány archaikus apokrif népi imádságoknak. Fölfedezőjük és első gyűjtőjük, Erdélyi Zsuzsanna, aki Hegyet hágék, lőtőt lépék című gyűjteményében rendszerezte a magyar nyelvterületen először az általa gyűjtött archaikus imákat.24 A népi imádság, archaikus népi imádság vagy apokrif népi imádság szájhagyomány útján terjedő, vallásos népköltészeti műfaj, a parasztság által használt, a hivatalos egyházi irodalmon kívül eső imádság. Témája szakrális jobbára a szenvedéstörténet egyes kánoni és apokrif mozzanatait tartalmazza. Célja védekező, bajelhárító rontás, gonosz, sátán, ördög ellen, továbbá bűnbocsánat s különböző kegyelmek elérésére-biztosítására irányul. Kizárólag a szájhagyományban maradt fenn, önálló műfajként csak a legutóbbi időben felfedezett; az anyag gyűjtése 1969-től országos felméréssel rendszeresen történik. Előtte a szakirodalomba csak elvétve, a szokásköltészet bizonyos műfajainak elemeként került be.25 Tematikájában kötődik az egyházi év liturgikus ünnepeihez, az emberi élet fordulóihoz, illetve lehet - akár egyes paraszti munkafolyamatok (vetés, aratás stb.) rítusrendjében - alkalomszerű egyéni vagy közösségi áhítatforma. Egyfelől tehát a vallási ünnepekhez kötődő paraliturgikus népszokásanyag része, másfelől a mindennapok szakrális szintre emelt pillanatainak manifesztátuma. Az európai népköltészet egyik legrégibb rétege.26 A népi imádságok a magyar lakta vidékeken elsősorban a római és a görög katolikusok körében volt népszerű, de elszórt adatokat ismerünk református és evangélikus népi imádságokról is. A nép nyelvén e szövegek elnevezése egyszerűen ima, imádság.27 Mit is jelent az elnevezés: archaikus apokrif imák. Archaikusak, mivel az imádságok a régmúlt szellemi örökségét őrzik, valóságos “szellemi rezervátumként”, hiszen eredetük a XIII. századig, a középkor nagy vallási megújulásának koráig vezethető vissza, a kereszténnyel elegyedő mágikus szemlélet- módjukban pedig még korábbra. A közös gyökerű európai imakincs az évszázadok során változott, megújult, némely addig ajánlott, bevett ima “elavult”, de a néphagyomány tovább őrizte, sokszor már az egyházi tiltás ellenére is. Ilyenek például az eredetileg egyházi áldásokra vagy exorcismusra (ördögűzés) visszavetethető ráolvasás-imádságok, egyes, a középkorban népszerű szenteket “felhasználó” imák. 24 Megjegyzendő, hogy Erdélyi Zsuzsanna kötete az egész magyar nyelvterületről tartalmaz imákat, Kárpátalját kivéve, ami az akkori politikai helyzettel magyarázható. 25 Lásd. Kálmány 1881. 26 Pócs 1983,692. 27 Lásd. Erdélyi 1976. 898
