Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Gál Adél: Kéziratos imádságos füzetek Salánkról
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. tartanak imakilencedet, melyet általában pénteki napon kezdenek el. Az Ima kilenced Szent Antal közbenjárásáért kezdetű kilencedet például kilenc egymást követő kedden kell végezni. A keddi nap megtartása jámbor szokásból ered, mely szerint Szent Antal keddi napon halt meg, s Isten keddi napokon tüntette ki őt számos csodával.14 Az ájtatosságok végzését a lelki megtisztulással is összekapcsolják, ami azt jelenti, hogy az elején vagy végén gyónnak, és szent áldozást vesznek magukhoz. 5. Ima Szűz Máriához Máriához a boldog kimúlásért Szűz Anyám segíts... Oltárodnak zsámolyánál... Hol vagy én szerelmes fájdalmas anyám... A Krisztus koporsójánál Mária segítségül hívása Szeplőtlen Szűzanya... Ima a fájdalmas Szűzanyához A jó kérésért Naponkénti ájtatosság Mária oltalmába Ima Szűzanyához Ima bajban, szükségben a fájdalmas Szűz Anyához Szűzanyához A legszentebb istenszülőhöz Mária világosítsd meg szenvedő néped Ó kínok tengerében elmerült... Szűz Anyám segíts Köszönöm jó anyám... Van egy égi anyám nékem... Ima a szűzanyához Jézus urunk édesanyja A vallásos tartalmú magyar népköltészet egyik legjelentősebb alakja Mária, aki a néphagyományban különösen az asszonyok oltalmazója volt.15 Ugyanez jellemző az imádságokra is. A fenti imák kimondottan hozzá szólnak. Mária, Jézus anyja az egyház tanítása szerint szüntelenül közbenjár híveiért.16 Legtöbb ide tartozó ima segélykérő, mint az imádságok általában. 14 http://www.adorans.hu/Imakilencedek 15 Magyar Néprajzi Lexikon 1980. 518. 16 Uo. 891
