Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Gál Adél: Kéziratos imádságos füzetek Salánkról
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. GÁL ADÉL Kéziratos imádságos füzetek Salánkról A salánki népi írásbeliség vizsgálatával foglalkozva egyre több kézirat kerül a kezembe, melyekben számomra újabbnál újabb szövegekkel találkozom. Jelen esetben az imádságos füzetek keltették fel érdeklődésemet, melyekben gazdag ima és szöveganyagot találtam. A vizsgált területről két kéziratot ragadok ki, és jelen tanulmányban - a rövid terjedelemre való tekintettel - a bennük fellelt imák osztályozására és rövid tartalmi bemutatására vállalkozom. A XX. század közepe előtt a magyar parasztság életét ezer szállal szőtte át a vallás tanítása és gyakorlata. A vallásgyakorlási formák, szolgáltatások, amelyek irányítója, kiszolgáltatója a papság volt, a hétköznapi élet szinte valameny- nyi területére kiterjedtek1. így a hagyomány szabta életmódot élő parasztember lépten-nyomon találkozott a vallással, vallásos képzetekkel, előírásokkal. Természetesen akkor és abban az életformában is minden egyén másképp viszonyult a hithez, az élet napi valóságán túli dolgokhoz. Akadtak olyan paraszt- emberek is, akik az átlagosnál nagyobb fogékonyságot mutattak a transzcendens világ jelenségei iránt. Életük legfontosabb eleme a szent elragadtatás, az Isten iránti égő rajongás volt. A paraszt- és kézműves közösségek tehát összességükben vallásosak voltak, és ez nagyrészt meghatározta tagjaik vallásosságát is. A hagyományos keretek között élő közösségek a legkisebb istentelenséget sem nézték el tagjaiknak. A közösségekben élő vallásos képzetek kialakulásában egyaránt nagy szerepe volt a szülői háznak, a hagyománytartó öregek intelmeinek stb.2 A népi hitvilágban és világképben a tételes vallás nagy alakjai Isten, Szűz Mária, a szentek mindig a jó oldalon állnak. Ők az emberek segítői, támogatói, csak ki kell érdemelni jóságukat. A magyar katolikus parasztság világképének középpontjában Isten áll, mégpedig a világot teremtő Atyaisten. A régi paraszti világban, hasonlóan a maihoz, a betegséget Isten büntetésének, az erőt és egészséget Isten adományának tekintették. A vallásosság legjellemzőbb megnyilvánulása a gyakori és rendszeres imádkozás. Az ima egy sajátos vallási nyelv, mely segíti a transzcendens és a földi 1 Lásd. Bartha, 1990. 2 Lásd. Bárth, 1990. 882
