Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Frauhammer Krisztina: Női példaképek, női szentek a 19–20. század fordulójának női imakönyveiben

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

„feltölthető” lenne, mint a szerelem, az indulatok „lakóhelyének”és forrásának tartott szív. Ugyanakkor Alcoque Szent Margit látomásaitól31 kezdődően Jézus szíve az engesztelés ideálját és az ehhez kapcsolódó engedelmesség, türelem, szelídség, önmegtagadás erényeit is jelképezte. Ezek szintén mind olyan erények voltak, amelyek alkalmasak voltak a nőt, a rá „kimért” szociális szerepében (engedelmes feleség és anya) erősíteni. „A Megváltó végtelen irgalmasságának egyéb bizonyságai között különösen kitűnik, hogy a keresztény hívek szeretetének megfogyatkozásának idején maga az isteni szeretet mutatkozott be, mint különös tiszteletnek tárgya s jóságának gazdagsága bőségesen kitárult ama vallásos gyakorlat folytán, amelyben az Úr Jézus szentséges Szívét tiszteljük, «akiben a bölcsesség és tudomány minden kincsei rejlenek».”32 - írja XI. Pius 1928-ban megjelent „Miserentissimus Redemptor” kezdetű, az Úr Jézus szentséges Szívét mindenki részéről megillető engesztelésről szóló pápai en- ciklikában. A kultusz középpontjába tehát az egyház Jézus benső világának, szándékainak és érzelmeinek megismerését és ezáltal az egyén Krisztushoz való viszonyának elmélyítését állította. Különösen a jezsuita rend tekintette „szívügyének” e lelkiség felkarolását és terjesztését. Az ő kezdeményezésük volt az Imaapostolság mozgalom, mely Magyarországon 1865 után Jézus Szíve Szövetségként működött, és a későbbi Szívgárda mozgalom létrejöttében is fontos szerephez jutott.33 Norbert Busch véleménye szerint az imaapostolkodás révén egy konkrét eszközt adtak a nő kezébe, ami alkalmas arra, hogy családi szerepeit elláthassa és férjének és gyermekeinek vallási életét segíthesse, így pedig közvetve saját nemi karakterének legitimizációjához is képes volt hozzájárulni. Mindezt alátámasztani látszik az imaapostolkodás szervezetében tapasztalható női dominancia. Magyar adatokkal még nem rendelkezünk, azt azonban tudjuk, hogy a Németországban működő szervezetekben messze felül voltak reprezentálva a nők (négy tagból, csak minden negyedik volt férfi).34

31 A francia vizitációs nővér (1647-1690) többször részesült abban a kegyelemben, hogy megjelent előtte Jézus szentséges Szíve, kérve őt, hogy engeszteljen az emberek hálátlanságáért és eszközölje ki, hogy külön ünnepnapot szenteljenek neki az egyházban. Ügyét többek között a későbbi Jézus Szíve apostolának nevezett jezsuita Claude de la Colombiére (Szent Kolos) karolta fel, melynek nyomán a társadalom egyre szélesebb rétegeiben terjedtek a Szív egyesületek és a kultusz, bővebben lásd. Stierli 1954, 156-158.

32 Részlet a „Miserentissimus Redemptor” kezdetű enciklikából. Online hozzáférés: http://katoli- kus-honlap.freeweb.hu/0704/sziv.htm .

33 KLV. 2000,243-244.

34 Busch i. m. 270.

876