Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Frauhammer Krisztina: Női példaképek, női szentek a 19–20. század fordulójának női imakönyveiben
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. azonban megvan Mária alakjában a nő igazi eszményképe, nemcsak képen és szoborba öntötten, hanem Mária nekünk minden erényének csodálatos bőségében is érthető valóság, akire gyermeki bizalmunk minden szeretetével és ragaszkodásával tekinthetünk, hiszen a megváltás nagy misztériumában nemcsak szent Fiának, de mindnyájunk anyjává lön.”'9 „Lebegjen előttem szüntelen a tisztaság liliomának, a boldogságos szűz Máriának szeplőtelen példája, hogy az élet ösvényén az ő nyomdokait kövessem. Szerényen magányba vonulva élt ő, egész alázatosággal hódolva szent akaratodnak, szelídség, angyali tisztaság, béketűrés voltak a szép erények, melyek őt előtted oly kedvessé tették; add, hogy ezek által igyekezzem én is megnyerni szent tetszésedet. "19 20 21 22 23 24 A romantika korában fellendülő Mária kultusznak a felkarolásában tehát komoly szerepet játszott Jézus édesanyjának igazi ember volta is.21 Míg Jézus esetében az Isten jelleget hangsúlyozta a teológia, addig Mária alakjában az anyaság csodája mellett, a hús-vér ember is jelen volt, akinél minden szükség esetén menedéket lehetett találni. Az ekkor elfogadott szeplőtelen fogantatás dogmájába (1854) az egyház Máriát, mint második, tökéletes Évát állította a hívek elé, aki példája által segít abban, hogy az emberi nem letérjen a bűnös útról. így nem a szent került előtérbe, hanem az erényes szűz, akinek példáját, erényességét követve megszentelődik a nő hétköznapi élete.22 Az alakja körül kikristályosodó nő nagyon emberi, hétköznapi vonásokkal rendelkezett. Férje harmonikus kiegészítője lett, akinek fő feladatköre - a család oltárán való szolgálat, a gyermeknevelés, főképp a gyermek vallási nevelése, a vallási tanok átadása, hiszen a férfi ezekben már kevéssé tudott részt venni, mert munkája szétszabdalta őt. Az eddigi égi királynő, fájdalmas anya, közbenjáró, csodatévő Mária anyai alakja mellett nagyon fontossá válik Mária, mint a szűziesség, és tisztaság példaképe.23 Ezek a „máriás” erények válnak az ekkor meginduló katolikus lánynevelés legfőbb alappillérévé. „De kiváltképp erényeiben, főleg a szent tisztaságban kövesd Máriát. Irtózzál a fajtalan gondolatoktól, kívánságoktól, beszédektől és cselekedetektől. Csak az tiszteli igazán Máriát, ki szent tisztaságban is hozzá hasonlóvá lenni iparkodik. ”24 „A tisztaság megtartásáért, nem csak imádkozni kell, hanem némi önsanyargatást is gyakorolni. A köteles böjtökön kívül Szűz Mária tiszteletére is 19 Keresztény Nő 1928. június 14. 4—45. (Kosa Matild tanítónő: Még valami a női eszményről) 20 Vezércsillag az örök üdv elnyerésére é. n. 380. 21 Beinert 1984, 82. 22 Schlögl i. m. 39; Mcleod 1988, 152; Heiler 1977,163-166. 23 Schlögl i. m. 37. 24 Dicsértessék a Jézus Krisztus 1891, 171. 874
