Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)

Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Frauhammer Krisztina: Női példaképek, női szentek a 19–20. század fordulójának női imakönyveiben

VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10.

elmélkedése:,, Óvakodjatok a hamis prófétáktól. Tudod-e melyek a legveszedelmesebbek? A rósz könyvek és újságok, melyekkel a sátán a világot a lelkek vesztére elárasztja. Ijesztően nagy a rósz iratok hatása, kivált az ifjú kedélyre. [...] Ha jámbor és ártatlan akarsz maradni, úgy az olvasásban óvatosságot és mértéket kell tartanod Istenfélő hajadon nem olvashat oly könyvet, mely a kath. vallásba vagy a kér. erkölcsbe ütközik. [...] A rósz könyvnél is ártalmasabbak az erkölcstelen képek. [...] Ami az újságokat és mulattató lapokat illeti, csakis kath. szelleműeket olvass [...] Mária jó gyermeke egyáltalán nem olvas sokat csupán időtöltésből. "9

Hipotézisem szerint az új, speciálisan nők számára kiadott imakönyvek kiadása épp a világi irodalom ellensúlyozása miatt volt fontos. Emellett újfajta, modernebb, a megváltozott élethelyzetekre alkalmazható imaszövegeket is igyekezett az egyház a hívek kezébe adni. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a 19. századot megelőzően ne lettek volna az egyes felekezeteknek női imakönyveik. Ismertek voltak mind a katolikusoknál, mind a protestánsoknál, mind pedig a zsidóknál is a hölgyek számára összeállított imádságos könyvek. Azonban számos nőknek címzett könyv tanúsítja, hogy az új olvasói igények minden felekezet esetében azok tartalmi aktualizálásához és újragondolásához vezettek a 19. század második felét követően. Ez a női élethelyzetekhez írott imák megjelenésében és repertoárjának bővülésben ragadható meg leginkább.

Szeretném felhívni a figyelmet egy további sajtosságra is. Úgy tűnik ezek az új típusú imakönyvek elsődlegesen a nagyvárosi, polgári környezetben nevelkedő, leányiskolákban tanuló lányokhoz és asszonyokhoz jutottak el, az egyszerűbb, kevésbé művelt olvasók megmaradtak a régi imakönyveiknél, vagy ponyváknál, amelyek ellen vélhetőleg küzdött az egyház:

„[...] tapasztaljuk az enemü kiadványok szaporodását, s valamint egyiknek másiknak ajánlatára hajlamot, többeknek elitélésére pedig sürgető parancsot érezünk belsőnkben és látjuk a szegényes vagy pazar fénnyel kiállított műveket, melyek leggyakrabban csupa nyerészkedési czikkekül tűnnek fel előttünk. [...] De határozottan ellene szólunk az üres szószaporításnak, apöffeszkedö és czifránál czifrább, csupa fület csiklandoztató, imaszövegeknek, mely a szivet üresen hagyván nem egyéb puszta hangnál s hogy mégis imának lássék, el van tarkítva a nem magyaros számtalan oh! oh! felkiáltásokkal. Ott díszeleghet az

9 Mária hű leánya 1894,141-145. Az ilyen jellegű moralizáló elmélkedések szinte minden korabeli „modem” imakönyv tartozékai voltak. A női viselkedésminták, példaképek kialakításában különösen fontos szerepet kaptak ezek a részek, olykor hangsúlyosabb volt mondandójuk, mint az imaszövegeknek maguknak, mert tapasztalatom szerint azok gyakran változatlanul kerültek átvételre valamely korábbi imakőnyvből.

871