Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallás és irodalom, vallásos költészet (imádságok, énekek, imaalkalmak, hitbuzgalmi és prédikációs irodalom) - Kővári Réka: Adalékok az ún. Kecskés-miséhez
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Hódmezővásárhely története katolikus szemmel címen egy számunkra értékes információkat hordozó könyv. Ebből tudjuk, hogy Simon József 1886-1922 között volt Hódmezővásárhelyt kántor, őt Tóth Lajos követte (1923-1944 között, aki később Budapesten operaénekes lett), vagyis a gyűjtés idején az éneket Marosvásárhely környékéről behozó Simon első utódja volt a kántor. Simon József származásáról nem tudni, azonban véleményünk szerint lehetett akár erdélyi családból való. De az is elképzelhető, hogy a 19. század végén Marosvásárhely környékére kifejezetten gyűjtési céllal ment (már mint hódmezővásárhelyi kántor). Mindkét nevezett kántort egyébként nagy tisztelet övezte, szinte „kántor- király”-nak számítottak.9 10 A Hódmezővásárhely története... nem csak a kántorokról, de Péczely Attiláról, sőt, énekünkről is ír. A következőkben hosszabban idézünk a könyvből. „ Simon József1887-ben szervezte meg 14 főből a katolikus énekkart, amely idővel a domonkos nővérek intézetének és a Mária Kongregáció énekeseinek és az Iparos Daloskor katolikus tagjainak csatlakozásával fejlődött Belvárosi Katolikus Vegyeskarrá. [Az utódkántor, Tóth Lajos és édesanyja is tagja volt a Simon alapította kórusnak.] (...) A kibővített énekkar (...) 1925-ben, mint Belvárosi Katolikus Vegyeskar alakult meg. (...) Dr. Péczely Attila buzgó katolikus orvos 1929-ben telepedett le Hódmezővásárhelyen, aki népdal- és népzenekutató is volt. (...) A Katolikus Vegyeskar és Péczely együttesen átformálták Vásárhely énekkultúráját és zenei életét. A templomi énekkarhoz ugyanis zenekar csatlakozott. (...) Kodály Zoltán 1933. március 18-án érkezett Hódmezővásárhelyre Bárdos Lajossal és Harmath Artúrral együtt. Ezen a napon a Fekete Sasban hangversenyt tartottak, amelyen a Katolikus Vegyeskar Tóth Lajos vezényletével, a domonkos nővérek gyermekkara Péczely Attila vezetésével Kodály műveket adott elő, mintegy ezer ember jelenlétében. ” És ami számunkra most a legfontosabb: Marosi Izidor 1985-ben váci segédpüspökként így emlékezett vissza az 1940-es évek második felére: „Karácsonykor a Vegyeskar Tóth Lajos (később operaénekes) és Péczely Attila orvos és népzenegyüjtő(l) vezetésével régi erdélyi magyar misét énekelt. Az én emlékezetemben is mint csodálatos élményt őrzöm ezt.”'0 Vagyis énekfüzérünk Erdélyből származik. (A Mezey énekeskönyvvel való kapcsolatról e dolgozat második felében írunk.) 2) Kistelek. Ugyancsak Csongrád megyéből, Kistelekről tudunk az éjféli miPéczely Attila 1940. december 24. Jelzet: Lsz 81782-81785. Ugyanebben a templomban karácsony napjának második, hajnali miséjéről (a pásztorok miséjéről) is jegyzett fel Péczely sajátos énekeket, 1. Kővári 2009,421-422. 9 Lichtner - Gacsári Kiss 2014,195. 10 Lichtner - Gacsári i.m. 259-260. Itt mondunk köszönetét Alácsi Ervin Jánosnak, hogy a kiadványt rendelkezésünkre bocsátotta. 851
