Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Egyházművészet, vallásos ábrázolások, szakrális emlékek, liturgikus tárgyak - Novák László Ferenc: Sírjelölési szokások. A fejfa
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. A vitézi temetkezési szokás nem múlt el nyomtalanul. A kisgyermekek, fiatalok temetkezési ceremóniájában tovább élt, mind a római katolikusok, mind a reformátusok körében Felső-Magyarországon (Ung, Abaúj-Torna, Gömör, Pozsony). Az Ung vármegyei Nagykapuson például a XX. század elején kisgyermek temetésekor a kis koporsóba zárt testet a keresztanya vitte a kezében, mellette ment az édesanya. Előttük haladt fekete ünneplőben öltözve két csizmás legényke, kezükben fakardot tartva, amelynek hegyébe citromot szúrtak, s abba pedig színes szalagokat tűztek. Temetéskor a fakardot, a ciromba tűzött szalagokat a sírba vetették a koporsó mellé. A fakard a pallos, a kard hegyébe szúrt citrom a buzogány, a citromba tűzött színes szalagok a díszes zászlók a középkori harci szimbólumoknak felelnek meg, és sírba vetésük a régi vitézi temetkezési ceremónia emlékét idézik fel.36 Az eladósorban lévő leányt, s nőtlen legényt díszes pompával temették, valóságosan is megtartva a „halott lakodalmát”, ugyanakkor a vitézi temetési ceremónia egyes elemeit is megőrizve. Kalotaszegen a leányt menyasszonynak, a legényt vőlegénynek öltöztették, s ünneplőbe öltözött fiatalok - mint nyoszolyó- lányok és legények - színes kendőkkel feldíszített lobogókat vittek a temetési menetben, a koporsó két oldala mellett. A temetésre a fiatalok „három ágat” készítettek rendszerint kőrisfából, amelyet virágfüzérrel díszítettek fel.37 A temetési menet élén vitték, s a díszesen faragott fejfa csúcsába állították, akárcsak régen a zászlós kopját (15. kép). A színes kendők is zászlóként kerülhettek a fejfa csúcsára, mint ismeretes a kalotaszegi Sztánán.38 Összegzésül hangsúlyoznunk szükséges, hogy a magyarság jellegzetes sírjele a fejfa hungarikum, amelynek különböző népnyelvi terminológiái ismeretesek. Ezek között azonban ’kopjafa’, mint sírjel terminológia nem található meg.39 A régi harci eszköz, a kopja fegyver a középkori vitézi temetési ceremónia fontos 36 Erdélyi János leszármazottja, a nagykapusi születésű Erdélyi András festőművész szíves közlése, aki le is rajzolta emlékezetből, megörökítette a gyermekek „vitézi ceremóniával” történő temetését (1987). Novák 2005. 37 Például Nyárszón (Kresz Mária gyűjtése 1942. - Néprajzi Múzeum Fotó Adattára), Kalotaszentkirályon Malonyay 1907; Saját gyűjtés, 1980. 38 Egy legény temetésekor a színes kendőket zászlóként favázra erősítették, s a gombfára erősítették. Saját gyűjtés (2002), 39 Sajnálatos dolognak tartható, hogy a tudományos eredmények semmibevételével egyes magyarországi „illetékesek” (pl. a budapesti temetkezési fővállalat) közreműködésével egy Németországban tartott konferencián a „világörökség részévé” nyilvánították a „kopjafás temetkezést”. A fejfa hungarikum, s mint ilyen, csak ez lehet a világörökség része, beleértve az egész Kárpát-medence különböző fejfás vidékeit az Őrségtől, Baranyától, Fejértől, Kisalföldtől, Szatmártól, Ung-vidéktől, Abaújtól, Gömörtől, a Duna-Tisza közén át a Szilágyságig, Kalotaszegig, a Háromszékig, az Olt vidékéig. 756
