Pilipkó Erzsébet – Fogl Krisztián Sándor (szerk.): Konferencia Veszprémben a Laczkó Dezső Múzeum és a Veszprémi Hittudományi Főiskola közös szervezésében 2014. május 20-23. - Vallásos kultúra és életmód a Kárpát-medencében 10. (Veszprém, 2017)
Vallástörténet, egyháztörténet, történeti források - Karlinszky Balázs: Egy 15. századi veszprémi kápolnaalapítás margójára. A veszprémi Keresztelő Szent János-plébániatemplom Szűz Mária-kápolnája a 15–16. században
VALLÁSOS KULTÚRA ÉS ÉLETMÓD A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN 10. Az 1556-ban összeállított javadalomlista még egy szempontból érdemel figyelmet. A püspök által adományozható oltárigazgatóságok esetében ugyanis a jegyzék megkülönböztette, hogy azok a Szent Mihály-székesegyház nyugati vagy keleti oldalán álltak. A nyugati oldalon (a parte occidentali) álltak Szent Balázs, Szent István király, Szent Afra, Szent Péter apostol, Szent Mihály, Szent Péter mártír (apostol), Szent Lélek, Szent János és Pál, Szent Kereszt és Szent László, míg a keleti oldalon (a parte orientali) Szent Ulrik, Szent Miklós, Mindenszentek, Szent György, Szent András apostol, Szent János apostol és Szent Imre herceg oltárai. A látszólag egyértelmű helymeghatározás ugyanakkor újabb kérdéseket vet fel. A székesegyház keletelt, tengelye azonban nem pontos, és valójában északkelet-délnyugati irányt mutat.63 Tudható tehát, hogy a nyugati oltárok között felsorolt Szent Mihály-főoltár ténylegesen a templom (észak-) keleti végében állt. Ismert az is, hogy a nyugati oltárok között felsorolt Szent György-oltár, amely más ilyen titulusú oltár híján a Szent György-kápolnával azonosítható, a székesegyház északi oldalán állt. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a javadalomlista helymeghatározásai okvetlenül elővigyázatossággal használhatók. s legfeljebb az egyes oltárok egymáshoz való viszonyának meghatározásában nyújthatnak segítséget. A várban található kápolnák és egyházak a következők voltak: Mindenszentek társaskáptalan egyháza (1276 előtt), benne a Tizenegyezer szűz oltárával (1471),64 a veszprémi iskola Szűz Mária-kápolnája (1508),65 illetve az ismeretlen középkori titulusú, de 13. századi eredetű Gizella-kápolna.66 A városi plébániák - Keresztelő Szent János-, Szent Margit-, Szent Miklós-, Szent Tamás-plébániák és a Szent Katalin domonkos kolostor67 - kapcsán a névadó szent feltételezhető oltárán kívül további négy oltárról maradt fenn okleveles 63 A középkori székesegyházra legutóbb a korábbi irodalom számbavételével lásd Fülöp-Simon 2011. 64 Solymosi 2010, 156.; F. Romhányi 2000, 72. Az oltárra: HO III. 425. (285. sz.). 65 A veszprémi káptalani iskola 1276-ban már biztosan létezett, kápolnájáról az első feljegyzés azonban ekkor kelt. VO 318. (206. sz.). 66 Kralovánszky 1986,; Rostás 2000. Egy 1490-1499 között, (ifi. Vitéz) János püspök idejéből fennmaradt oklevél szerint Szent János evangélista tiszteletére kívánt a főpásztor a veszprémi várban egy újabb kápolnát emelni. Az 1556-ban összeállított jegyzékben azonban hiába keressük a püspöki vagy káptalani adományozású javadalmak között a kápolnát, a terv így minden bizonnyal nem valósult meg. 67 Vö. Solymosi László térképe: Veszprém középkori városrészei (térkép). VOSuppl 560. o. után. Egyedül a Sárszeg városrész plébániatemploma nem ismert név szerint. A Békefi által 1417-re tett Szűz Mária plébániatemplom nem létezett, a hivatkozott oklevél szövegében Szent Margit egyház - rector parochialis ecclesie beate Margarete virginis el martiris de promonthorio eiusdem Vesprimiensi - olvasható. VO 197. (124. sz.). 75
